Mit tett a Google ezen a héten?
Ez a hét a “usability” jegyében telt a Google-nél, aminek következtében sikerült néhány nem mindennapi újdonsággal meglepniük a fejlesztőknek. Most ezeket szeretném röviden, tömören bemutatni, valamint leírni róluk a véleményemet.
Google Mail
Ami a legjobban meglepett, az az e-mail fiókom új köntöse volt. Szerintem az összes módosítás nagyon jól sikerült. Az új kialakításnak köszönhetően sokkal egyértelműbb lett a felület. A Google Labs-ből származó alkalmazásaim csak pár pixellel kaptak több területet, mégis sokkal átláthatóbb és letisztultabb lett a megjelenésük. Ha jól emlékszem az alkalmazások jobb felső sarkában található plusz-mínusz gombok már eddig is ott voltak, de valahogy mégsem kiáltoztak ennyire, hogy őket is észrevegyem. Továbbá gomb formát öltött a levélírás funkció, így lényegesen kitűnik az eltérő tematikájú/célú elemek (mappák és címkék) közül.
A baloldali oszlop tetején található új menüsor szintén egy reményteli irányt mutat, viszont véleményem szerint itt kellene elhelyezni a Buzz (Zümm) menüpontot, és a jövőben ide kellene integrálni a Google Reader-t is, hasonlóan, mint ahogy azt a kapcsolatok esetében tették a fejlesztők. Igen, mert a kapcsolatok kezelésének e-mail szerű koncepcióját sikeresnek tartom, ugyanis eddig egyáltalán nem használtam ezt a funkciót, viszont így, hogy már csak egyetlen kattintással elérhető, kedvet kaptam hozzá. 🙂
YouTube
A YouTube újfajta lejátszójában a filmek végén az ajánlók mellett megjelent három új gomb, melyek feltételezéseim szerint az érintett funkciók könnyebb elérhetőségét és népszerűsítését szolgálják. Ilyen az újrajátszás (Replay), a “lájkolás” (Like) és a közösségi megosztás (Share) gomb.
Google Chrome
Frissült a böngészőm is, egész pontosan a 6.0.472.22 beta verzióra, melyben az egyik legfontosabb újítás az “AutoFill” (más néven “auto complete”) funkció, ami az egyes űrlapelemek értékeinek tárolását és automatikus kitöltését hivatott szolgálni. Ennél azonban jóval szembetűnőbb, hogy a böngésző alapértelmezett témája sötétebb és szürkébb árnyalatokban pompázik az előző verziókhoz képest, de látványos újdonság még a böngésző menüpontjainak újraszervezése és összevonása is.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/15 15:04)
PHP: post_max_size vs. upload_max_filesize
Szerintem minden fejlesztőnek vannak sajátos számítógép-használati szokásai, így nekem is. Az egyik ilyen, hogy sokszor egy egyszerű webes űrlapon keresztül, közvetlenül töltök fel és küldök haza fájlokat a saját asztali számítógépemre. (Ez egy PHP szkript segítségével egyébként rettentő egyszerűen megoldható, de ezt most nem célom taglalni.)
A múlt héten történt, amikor a szomszéd szobában található számítógépről szerettem volna magamnak pár lapolvasóval készült képeket átküldeni, de nem sikerült, ráadásul hibaüzeneteket sem kaptam. Rögtön eszembe jutott, hogy a rendszerem legutóbbi újratelepítésekor nem módosítottam a upload_max_filesize paramétert a php.ini-ben, ezért rögtön kibővítettem a korlátot. Sajnos ezek után sem érkeztek meg hozzám a fájlok, és továbbra sem kaptam hibaüzenetet. Rövid tanácstalanság után eszembe jutott, hogy a post_max_size paramétert sem állítottam még át, amiről tudniillik azt, hogy szigorúbb kritérium, mint az upload_max_filesize. Tehát hiába lazítunk a feltölthető fájlok méretét korlátozó paraméteren, ha a teljes űrlap adatmennyiségének korlátját nem igazítjuk hozzá.
Ezt a bejegyzést egyébként azért jegyeztem fel magamnak, hogy legközelebb egyből eszembe jusson ezeket a beállításokat elvégezni az asztali rendszerem újratelepítésekor.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/15 13:02)
Ez egy szigorúan bizalmas bejegyzés
Szerintem már mindenki találkozott a mellékelt ábrán látható “top secret” lenyomattal, ami főleg az amerikai filmekből vált ismertté. Ma azt mutatom be lépésről-lépésre, hogyan tudsz Te is hasonló pecsétet készíteni az Adobe Fireworks segítségével.
Első lépésként indítsd el az alkalmazást, majd hozz létre egy új 308×128 pixel méretű vásznat (Canvas), és benne egy ugyanekkora téglalapot (Rectangle). A téglalap sarkait kerekítsd le, vagyis a Roundness értékét állítsd 24 pixelre, majd a kitöltését (Color Fill) átlátszóra. A körvonal (Stroke) színe legyen #CC0000, vastagsága 8 pixel és Hard Rounded, valamint belülre igazított (Stroke Inside).
Ha a fentiekkel készen vagy, akkor a Text eszköz segítségével írd meg a pecsét szövegét, és helyezd teljesen középre. Betűnek én az Impact készletet választottam 64 pixeles mérettel, mert ez a típus a Windows rendszerekben többnyire megtalálható. Természetesen Te választhatsz tetszőleges betűtípust is, de ebben az esetben Neked kell kikísérletezned az optimális betűméretet is. Ha készen vagy, akkor valami hasonlót kell látnod magad előtt, mint ami a következő képen szerepel:
Ezek után már nincs más dolgod, mint létrehozni egy újabb teljesen fehér színű 308×128 pixeles téglalapot (Rectangle), kiválasztani hozzá a Metal című texturát (Texture), közvetlenül jobbra mellette található értéket 100-ra állítani, valamint a Transparent opció elé pipát tenni.
Figyelem! Az így elkészült kép csak a fehér alapszínű “papírokon” mutat jól.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/07 15:24)
Egy darabig nem lesz sokkal olcsóbb az e-könyv a nyomtatottnál
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) még júniusban fordult levélben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úrhoz, melyben arra kérte, hogy a nyomtatott könyvekhez hasonlóan sorolják a digitális könyveket is a kedvezményes adósávba. A megkeresésre Balog Ádám helyettes államtitkár válaszolt, melyben téves szakmai indoklásra hivatkozva elutasította a javaslatot. (Forrás: http://www.mkke.hu/news.php?cmd=showNews&id=121)
Abban semmiképpen sem szeretnék állást foglalni, hogy az MKKE indoklása szakmailag helyes volt-e vagy sem, viszont úgy gondolom, hogy az e-könyvek felfutását mindenképpen serkentette volna az átsorolás. Az első pár évben pedig nem hiszem, hogy akkora bevételektől esett volna el az állam az e-könyvek átsorolása miatt. A felfutással párhuzamosan akár még az adót is fokozatosan visszaállíthatták volna.
Egyébként már szinte egyetlen nap sem telik el úgy, hogy ne szólnának a hírek világszerte az e-könyvekről, ezért úgy döntöttem, hogy hamarosan bemutatok néhány nem papíralapú könyveket árusító áruházat, illetve egy “asztali” e-könyv olvasót és benne egy e-könyvet.
Frissítés! A témával kapcsolatban kikértem Kis Gergely véleményét, akinek sikerült meggyőznie arról, hogy Balog Ádám jól döntött, amikor elutasította a javaslatot. Tudniillik az átsorolással csak újabb kiskapukat nyitna az állam, és valószínűleg sok olyan terméket is digitális könyvként árulnának, melyek valójában nem is azok. Arról pedig már nem beszélve, hogy az egyébként sem egyszerű adórendszerünket tovább bonyolítaná, és még költségesebbé tenné az állami adminisztrációt. Továbbá feltehetően a kialkudott adókedvezmény után a kereskedők igyekeznének lefölözni a plusz nyereséget, mint annak idején a 20%-os ÁFA bevezetésekor, és nem sürgetnék annyira az árleszállításokat. (2010. augusztus 7.)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/06 15:28)
Miért nem rúgott a Magyar Televízió labdába a világbajnokságon?
Ma jött elő belőlem újra a kérdés, ami a labdarúgó világbajnokság közvetítése alatt többször is felmerült bennem: “Miért nem pozícionálja magát újra a Magyar Televízió (MTV) a nagyközönség előtt, ha egyszer adott a lehetőség?”. Szerintem senki sem lepődik meg az alábbi adatokon, amiket a Kreatív Online is közölt:
[..] a hozzávetőleg egyhónapos időszak leglátványosabban talán a Magyar Televízió (MTV) nézettségét növelte meg, mely ezzel gyakorlatilag egy hónapon keresztül uralta a tévés nézettségi versenyt. A döntő estéjén – július 11-én vasárnap – a televíziót nézők 51,3 százaléka, több mint 2,2 millió fő követte végig figyelemmel a világbajnokság utolsó mérkőzését [..]
(Forrás: http://kreativ.hu/cikk.php?id=27241)
Az AGB Nielsen felmérései szerint a nézők durván ~15-20%-án osztozik a négy közszolgálati csatorna, köztük az MTV két csatornája (M1, M2). Ez a közönségarány végre túlszárnyalta a két legfőbb kereskedelmi csatorna nézettségét a labdarúgó világbajnokság alatt, azonban egy pillanatig sem éreztem azt, hogy az MTV vezetőségének eszébe jutott volna visszahodítani a nézőket a kereskedelmi csatornáktól. Ahelyett, hogy köztes időkben film- és egyéb műsorajánlókkal próbálták volna meggyőzni a nézőket arról, hogy mégiscsak az MTV az igazi “moziverzum”, de csak az unalmas ~15 perces stúdióbeszélgetéssekkel lettünk gazdagabbak/szegényebbek.
Azt gondolom, hogy a meccs szüneteiben a nézők többsége inkább felkészül a folytatásra, illetve a folyóügyeiről és az étel-ital utánpótlásról gondoskodik, avagy a kanapén ülve megtárgyalja barátaival/családjával az előző félidő eseményeit. (Sajnos erről nem találtam friss statisztikákat.) Miért ne csonkíthatta volna meg a stúdióbeszélgetést néhány ajánlóval? Miért nem hangsúlyozta ki, hogy az MTV-n (és az összes közszolgálati csatornán) megszakítások nélkül lehet végignézni a filmeket? Miért nem készült például egy internetes oldallal, ahol a nézők megszavazhatták volna a világbajnokság alatt, hogy milyen filmet szeretnének látni azokon az estéken, amikor szünetet tart a labdarúgás?
Valószínűleg sokan fel tudnának sorolni néhány hasonló, de nem túl költséges ötletet, ami hatékony eszköz lehetett volna a nézettségi arányok kiegyenlítésére, de sajnos valamiért az MTV-nél ehhez senkinek sem volt kapacitása/lehetősége/kedve. Szomorú, mert szerintem a társadalomnak is nagyon jót tenne, ha nem a kereskedelmi csatornákon szocializálódna. 🙁
AGB Nielsen: Napi átlagos Közönségarány (SHR%) alakulása 1996-2010 negyedéves átlag (4+ , csak földi vétel, kábeles)
(Forrás: http://cs.agbnmr.com/Uploads/Hungary/stat_shr_negyedeves_2010.pdf)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/07/29 13:34)
Ajánló a nyár közepére …
Ismét egy hete, hogy nem írtam a blogomba, ami részben annak köszönhető, hogy ebben a szép nyári időben senkit sem szeretnék szakmai témákkal fárasztani, még magamat sem. 😛
Tehát most inkább következzen egy rövid ajánló, ami részben egy kis betekintést is enged nektek az én szabadidős tevékenységeimbe. Bár senki előtt sem szoktam titkolni, hogy nagyon kedvelem az ismeretterjesztő filmeket, mégis ritkán szoktam azokat ismerőseimnek ajánlani.
Az első nem más, mint a The BBC Natural History Collection, amely gyakorlatilag négy csomagot tartalmaz: Ganges, Wild China, Galápagos és Planet Earth (Bolygónk, a Föld). Ez összesen 1 078 perc játékidőt jelent, mialatt a felvételek végig csodálatos tájakkal, állatokkal és történetekkel kápráztatnak el bennünket. Gyakorlatilag az összes felvételből a nyers, de annál színesebb természetét ismerhetjük meg a Földnek. Ráadásul a Planet Earth mind atizenegy részét David Attenborough narrálja. Szerintem fantasztikus élmény, ezért bátran ajánlom mindenkinek a teljes kollekciót, aki egy kicsit is szereti a természetet.
A második remekmű szintén a BBC gondozásában jelent meg, melynek a címe Nature’s Most Amazing Events. Ebben már “csak” 360 percnyi lélegzetelállító jelent vár bennünket. Na, de tovább nem szeretnék csigázni senkit (A mellékelt háttérképek megteszik ezt helyettem … :roll:), aki teheti, nézze végig ezt is nagyfelbontású változatban, nagyfelbontású televízión vagy projektoron!
(Forrás: http://dsc.discovery.com/tv/natures-most-amazing-events/wallpaper/wallpaper.html)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/07/14 17:40)
Nyugalom, csak csendben tervezek!
Már lassan egy hónapja, hogy nem írtam új bejegyzést, ezért inkább megtöröm gyorsan a csendet, nehogy végleg így maradjon. 🙂 Sajnos nem a nyári pihenésbe feledkeztem bele, hanem más egyéb feladatok szorítják háttérbe a blogolást, vagyis jelenleg leginkább az üzleti tervezés. Ennek kapcsán döntöttem úgy, hogy összeállítok egy rövid ajánlót azoknak, akik hasonló dokumentum írására adják a fejüket.
Egy jó minőségű üzleti terv elkészítése sok időt, energiát és precíz munkát igényel, ezért nem árt, ha előtte rendszerbe szedjük a gondolatainkat. A kapcsolódó részletekbe én nem is megyek bele, mert már rengetegen megtették helyettem, akik ráadásul nálam sokkal tapasztaltabb szakemberek. Tehát következzen kettő darab angol nyelvű dokumentum, melyeket az interneten keringő írások közül kiemelendőnek tartok.
Hamarosan új gondolatokkal is jelentkezek, melyeket már régóta szeretnék feljegyezni magamnak, de még nem volt rá időm. 🙄
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/07/07 19:23)
MySQL és az OpenOffice integrációja
A napokban volt időm egy kicsit többet foglalkozni az irodai szoftvercsomagokkal, így közelebbről is szemügyre vettem a Microsoft Office 2010-et, és az OpenOffice 3.2.1-et is. Az előbbiről most nem írnék különösebb beszámolót, mert ezt Rónai Balázs már megtette egy velős cikk keretében. Egyébként szerintem egy nagyon jól sikerült csomagot tett le ezzel az asztalra a Microsoft!
Az utóbbiról sem beszámolót szeretnék írni, inkább csak felhívnám egy érdekességre és kiegészítőre a figyelmet. Talán azt mondanom sem kell, hogy az Oracle égisze alatt némiképp egy új megjelenést kapott az OpenOffice, de most nem ez a lényeg, hanem a MySQL és az OpenOffice Base közötti kapcsolat. Aki nem tudja, annak röviden csak annyit, hogy az OpenOffice Base egy adatbáziskezelő szoftver, mely a Microsoft Access alternatívája/versenytársa.
Az elmúlt hetekben hiányoltam egy olyan alkalmazást az Oracle-től, mellyel grafikus felületen keresztül hozhatok létre sztenderdizált SQL lekérdezéseket. Sajnos a MySQL Workbench nem tudja ezt (legalábbis én nem találtam ilyet benne), és ekkor történt, hogy az OpenOffice telepítője felhívta a figyelmemet a MySQL Connector-ra. Ez a tavaly szeptemberben kiadott kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy natívan csatlakozzunk egy élő MySQL adatbázishoz, mert egyébként az OpenOffice Base alapból “csak” ODBC-n és JDBC-n keresztül biztosít lehetőséget a kapcsolódásra.
Úgy gondolom, hogy fejlesztőknek és/vagy üzemeltetőknek mindenképpen segítségére lehet ez az eszköz, ha éppen nem tartózkodnak a saját, megszokott fejlesztői környezetük közelében. De még azt sem tartom kizártnak, hogy hasznos kiegészítőként rendszeresen támogassa a fejlesztői munkát, hiszen jóval alacsonyabb az erőforrás igénye, mint a MySQL Workbench-nek.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/06/17 11:27)
Megérkeztek YouTube-ra is a hirdetések!
Ma este egy nagyon érdekes látvány fogadott, ami nem volt más, mint egy klipbe ágyazott Google hirdetés a YouTube-on. Egyes kiadók (például az Armada Music vagy a Kontor) csatornáinál már megszoktam, hogy a felvételek előtt leadnak egy saját rövid reklámfilmet, de ez a mostani egy egészen új jelenség számomra.
Jól látható, hogy a hirdetések a Google-től megszokott módon lokalizáltan jelennek meg, ami azért fontos momentum, mert közismert, hogy a YouTube az egyik leglátogatottabb portál Magyarországon. Véleményem szerint ennek köszönhetően a Google AdWords kampányok hatékonysága és eredményessége javulni fog a jövőben, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még több pénzt költenek majd el a hazai cégek a Google-nél, mint más konkurens ügynökségeknél (például ETARGET-nél). Tehát várható, hogy az online hirdetési piac koncentrációja jelentősen átrendeződök a közeljövőben. Persze várható, hogy a konkurensek nem hagyják ezt szó nélkül, és esetleg leszerződnek egy-egy független videomegosztó portállal.
Talán így már veszteséges sem lesz 2010-ben a YouTube üzemeltetése, de kíváncsian várom majd a vállalati jelentéseket. 8)
Hozzászólás: » 3 « • Írta: Péter (2010/06/14 23:12)
Tényleg csak ennyit bír az Index?
A labdarúgást egyáltalán nem szoktam követni, de a világbajnokság döntő mérkőzéseire általában szakítok időt. Izgatottan vártam az első mecsset a Sport Géza kezdőlapján (Szerintetek is gagyi ez a brand, vagy csak én érzem így?), ami az Index online sport “magazinja”. Őszintén reméltem, hogy HD felbontásban kapjuk majd a streamet, de tévedtem. 🙁
Véleményem szerint annyira ocsmány a minőség, hogy ezért kár volt az Indexnek belekezdenie ebbe az egészbe. Nem tudok napirendre térni a szolgáltatott minőség felett, mert egyszerűen katasztrófális. Azt pedig végképp nem értem, hogy miért nincs teljes képernyős nézet!? Talán félnek, hogy a laikusoknak is feltűnik az alacsony felbontás?
Természetesen nem vártam/várom el, hogy FullHD felbontásban közvetítsenek, de talán egy szimpla HD (avagy 720 progresszív sor) kifért volna a csövön. Ennek ellenére még az SD-t (normál felbontást) sem éri el a stream minősége. Az alacsony felbontáson kívül valószínűleg még a képet is tömörítik, mert elég homályos …
Persze mindezektől függetlenül üzletileg lehet megtérülő a befektetés, de minőségből nálam elégtelen. Amit pedig a legjobban sajnálok, hogy itt lett volna a lehetőség, hogy a lakosságnak megmutassuk mire képes az internet (avagy az Index), de nem sikerült. 🙁
