Kategória: Tippek
Lorem Ipsum generátor Fireworks-höz
Nem rég említettem, hogy foglalkozom drótvázak tervezésével, ezért talán az sem meglepő, hogy a közérthetőbb végeredmények érdekében szükséges a tervek szöveggel történő kitöltése. Ebben nyújt segítséget a LoremIpsum kiterjesztés, melyet erről az oldalról tölthettek le. A csomag tartalmazza a használati útmutatót, de azért lehivatkozom annak egy online változatát is.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/09/05 08:00)
Készíts képernyőképeket Office 2010-ben!
Ma a Microsoft Office 2010-ből mutatok be egy általam hasznosnak tartott funkciót, ami nem más, mint a képernyőkép-készítő. Remélem a Ribbon eszköztárat már senkinek sem kell bemutatnom, amiben az Insert » Illustrations » Screenshot gombról beszélek most. Nekem csak a napokban tűnt fel ez a funkció, annak ellenére, hogy már elég régóta használom a Microsoft legújabb irodai csomagját. 😳
A számítástechnikában kevésbé jártas felhasználóknak ez óriási segítség lehet honlapok vagy bármely más ablak tartalmának megörökítésére, hát még távsegítségre! Hála az új opciónak már nem kell hosszan magyarázni a Print Screen és a Paint kombó használatát, melynek eredménye legtöbbször szokás szerint egy hatalmas méretű, és lassan feltölthető bitmap lett. 😀
Végeztem egy gyors összehasonlítást is, amiben a fenti képen látható képernyőképet elmentettem Word 2010-zel .docx-be és Fireworks CS5-tel .png-be. Gyakorlatilag alig ~28 KByte lett a különbség a .png javára. A Word mellett szól viszont, hogy több képernyőkép esetén az átvezető üzeneteket helyben meg lehet fogalmazni, így nem kell külön egy e-mailből vagy az azonnali üzenetküldőből kihámozni, hogy tulajdonképpen mivel is bajlódik az illető.
Amit még fontos lehet tudni, hogy az Office alkalmazások csak azokról a futó programjainkról képesek képernyőképet készíteni, melyeket nem rejtettünk le a tálcára.
Hozzászólás: » 1 « • Írta: Péter (2010/08/31 20:45)
Hogyan keressünk ikonokat?
Pont a napokban fogalmazódott meg bennem a gondolat, amit a Trendlabor is megírt mai bejegyzésében, hogy az alapvető készségnek hitt keresés korántsem evidens mindenkinek. Aki nem használja nap, mint nap a keresőket, annak elég komoly agymunkát jelent a megfelelő keresőszavak meghatározása, a speciális keresésről nem is beszélve. Ennek fényében írom a mai cikkemet, és mutatok néhány tippet arra, hogyan és hol érdemes ikonokat keresgélni az interneten.
A példáimban a méltán népszerű Facebook ikonjaira keresek rá, hogy biztosan kapjak mindenhol találatot. A Google és a Bing keresők nagyon hasonlóan működnek, ezért a tippek majdnem mindkettőben ugyanúgy alkalmazhatóak. Aztán persze mégsem, mert Murphy tesz róla. 😀
Ha egy ikont keresünk, akkor az első és legegyszerűbb lépés, hogy beírjuk a keresett ikon nevét (jelen esetben ez a Facebook), majd hozzáfűzzük egy szóközzel az “Icon” szócskát. (A kis- és nagybetűk között egyébként nem tesznek különbséget a keresők.)
Ezen találatok között többféle képformátum (GIF, JPG, PNG, stb.) is szerepel, melyekről annyit érdemes csak tudni, hogy a GIF és a PNG kezeli az “átlátszó színt”, míg a JPG nem, illetve a GIF összesen csak 256 színt ismer. Tehát a legtöbb esetben érdemes PNG típusú ikonokat keresni, mert a színek száma “korlátlan”. Ehhez nincs más dolgunk, mint a keresőszavaink végéhez egy szóközzel hozzáfűzni a “filetype:png” paramétert.
Úgy látszik a Bing keresője ma sztrájkol nálam, mert nem hajlandó találatot adni erre a kifejezésre, még azok ellenére sem, hogy a dokumentációjában hivatalosan is szerepel ez a paraméter. Viszont az már biztos, hogy a size: paramétert nem támogatja, mert nem találtam a dokumentációban. Ez a paraméter két számot vár, ami a kép szélességét és magasságát jelenti egy x betűvel elválasztva. Ikonok esetében a 16×16 pixeltől egészen akár az 1 024×1 024 pixelig érdemes próbálkozni, de én most csak szúrópróbaszerűen az 512×512-es méretet adom meg a baloldali oszlopban, ahol a találatok méret szerinti szűkítésére szolgáló opciók helyezkednek el.
Előfordulhat, hogy sok irreleváns kép bukkan fel, de teljesen normális, ha kevesebb találatot kapunk. Mégis érdemes a mérettel játszani, mert felszínre kerülhetnek ritkán használatos, de annál tetszetősebb példányok is.
Természetesen próbálkozhatunk ikongyűjtő oldalak keresésével, de ezeket óvatosan böngésszük, mert akad közöttük olyan, amely kártékony kódokat futtat. Két megbízható portált mégis tudok ajánlani, amely ingyenesen kínál különböző méretű és témájú ikonokat. Az egyik az Icon Archive, a másik pedig az Iconfinder, ami kifejezetten egy ikonkereső oldal. Ez utóbbiban elég csak beírni 1-2 kulcsszót, és kapcsolgatni az opciókat attól függően, hogy milyen méretű és típusú ikont keresünk.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/30 20:00)
Webes prototípus tervezés
Amióta az eszemet tudom egy honlap kódolása előtt mindig készítettem papíron vagy grafikus módon egy drótvázat, és ebből következően a specifikációk mellé minden alkalommal csatolok wireframe terveket. Nem is gondoltam volna, hogy “Magyarországon nincs igazán kultúrája, gyakran kifelejtik a munkafolyamatból (vagy nem veszik elég komolyan).”, ahogy azt Dunder Krisztián írta egyik cikkében.
Mivel csak webes felületek tervezésével foglalkozom, engem tökéletesen kiszolgál az Adobe Fireworks. Egyszerűen, gyorsan és kényelmesen tudok vele impresszív terveket készíteni, mint amilyen például a következő:
A napokban mégis úgy döntöttem, hogy kipróbálok más prototípus tervező eszközöket. A választásom elsőként a Mozilla által vezetett Pencil Project-re esett. 
A program telepíthető Firefox kiterjesztésként és önálló asztali alkalmazásként is. Rövid használat után be kellett látnom, hogy nem egy rossz eszköz. Bár nagyon intuitív és hamar elsajátítható az UI használata, az egyes paraméterek finomhangolása számomra kényelmetlen. Sokkal többet kell kattintanom az éppen szükséges opciók eléréshez, mint a Fireworks-ben, így több időt is vett igénybe ugyanazon vázlat elkészítése, ami ráadásul kevésbé volt impresszív. Ezen kívül még hiányoltam belőle a layerek csoportosíthatóságát és összevonhatóságát, illetve egy panelt, ahol nyomon követhetem azt, hogy az egyes layerek mely szinten helyezkednek el. Viszont amellett, hogy kevésbé memóriaigényes, egyik nagy előnye, hogy a hivatkozásokkal kapcsolatot lehet teremteni az oldaltervek között.
További ingyenes wireframe-tervezők után kutatva találtam rá a Cacoo online csoportmunkát is támogató webalkalmazásra, ami gyors, egyszerű, és első ránézésre szinte mindent tud, amit az előbb említett Pencil. Például érzésre sokkal kényelmesebben igazítja az egyes formákat a lap hálójára, továbbá az egyes elemek beállításai is kevesebb kattintással érhetőek el. Szerintem a Cacoo-t még sokat fogom használni a jövőben!
Hozzászólás: » 1 « • Írta: Péter (2010/08/29 12:43)
Végre hozzám is megérkezett a Google Voice!
Hírbehozó fiókjában már tegnap aktiválódott a Google Voice, amit hírül is adott a Webisztánon. Ma az én reggelem is hasonlóan indult, mert a Google Mail azzal üdvözölt, hogy mától már telefonálhatok a postafiókomból.
Ahogy a képen látható ,mindezt $0.10 kezdőegyenleg kíséretében tette, amin fellelkesedve azonnal próbahívást kezdeményeztem a saját telefonszámomra. A mobiltelefonom pár másodperc múlva valóban csörgött, úgyhogy mindjárt megpróbáltam némi pénzzel is feltölteni az egyenlegemet, de sajnos a következő hibaüzenettel kellett szembesülnöm: “Google Voice is not available in your country.”.
Remélem a Google mielőbb kiterjeszti szolgáltatását Magyarországra is, mert a tarifatáblázat szerint 0.02 dollárért, azaz a jelenlegi devizaárfolyamok szerint 4.5 forintért hívhatóak az itthoni telefonszámok. Addig viszont lehet, hogy meg kellene próbálni US VPN-en keresztül feltölteni a rendelkezésre álló keretet … 😛
Frissítés! Jó híreket hozok, mert ma este újra megkörnyékeztem a Google Voice egyenlegfeltöltőjét, ami végre már Magyarországról is hajlandó pénzt fogadni. 8) (2010. augusztus 30.)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/27 09:13)
Ez egy szigorúan bizalmas bejegyzés
Szerintem már mindenki találkozott a mellékelt ábrán látható “top secret” lenyomattal, ami főleg az amerikai filmekből vált ismertté. Ma azt mutatom be lépésről-lépésre, hogyan tudsz Te is hasonló pecsétet készíteni az Adobe Fireworks segítségével.
Első lépésként indítsd el az alkalmazást, majd hozz létre egy új 308×128 pixel méretű vásznat (Canvas), és benne egy ugyanekkora téglalapot (Rectangle). A téglalap sarkait kerekítsd le, vagyis a Roundness értékét állítsd 24 pixelre, majd a kitöltését (Color Fill) átlátszóra. A körvonal (Stroke) színe legyen #CC0000, vastagsága 8 pixel és Hard Rounded, valamint belülre igazított (Stroke Inside).
Ha a fentiekkel készen vagy, akkor a Text eszköz segítségével írd meg a pecsét szövegét, és helyezd teljesen középre. Betűnek én az Impact készletet választottam 64 pixeles mérettel, mert ez a típus a Windows rendszerekben többnyire megtalálható. Természetesen Te választhatsz tetszőleges betűtípust is, de ebben az esetben Neked kell kikísérletezned az optimális betűméretet is. Ha készen vagy, akkor valami hasonlót kell látnod magad előtt, mint ami a következő képen szerepel:
Ezek után már nincs más dolgod, mint létrehozni egy újabb teljesen fehér színű 308×128 pixeles téglalapot (Rectangle), kiválasztani hozzá a Metal című texturát (Texture), közvetlenül jobbra mellette található értéket 100-ra állítani, valamint a Transparent opció elé pipát tenni.
Figyelem! Az így elkészült kép csak a fehér alapszínű “papírokon” mutat jól.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/07 15:24)
Nyugalom, csak csendben tervezek!
Már lassan egy hónapja, hogy nem írtam új bejegyzést, ezért inkább megtöröm gyorsan a csendet, nehogy végleg így maradjon. 🙂 Sajnos nem a nyári pihenésbe feledkeztem bele, hanem más egyéb feladatok szorítják háttérbe a blogolást, vagyis jelenleg leginkább az üzleti tervezés. Ennek kapcsán döntöttem úgy, hogy összeállítok egy rövid ajánlót azoknak, akik hasonló dokumentum írására adják a fejüket.
Egy jó minőségű üzleti terv elkészítése sok időt, energiát és precíz munkát igényel, ezért nem árt, ha előtte rendszerbe szedjük a gondolatainkat. A kapcsolódó részletekbe én nem is megyek bele, mert már rengetegen megtették helyettem, akik ráadásul nálam sokkal tapasztaltabb szakemberek. Tehát következzen kettő darab angol nyelvű dokumentum, melyeket az interneten keringő írások közül kiemelendőnek tartok.
Hamarosan új gondolatokkal is jelentkezek, melyeket már régóta szeretnék feljegyezni magamnak, de még nem volt rá időm. 🙄
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/07/07 19:23)
MySQL és az OpenOffice integrációja
A napokban volt időm egy kicsit többet foglalkozni az irodai szoftvercsomagokkal, így közelebbről is szemügyre vettem a Microsoft Office 2010-et, és az OpenOffice 3.2.1-et is. Az előbbiről most nem írnék különösebb beszámolót, mert ezt Rónai Balázs már megtette egy velős cikk keretében. Egyébként szerintem egy nagyon jól sikerült csomagot tett le ezzel az asztalra a Microsoft!
Az utóbbiról sem beszámolót szeretnék írni, inkább csak felhívnám egy érdekességre és kiegészítőre a figyelmet. Talán azt mondanom sem kell, hogy az Oracle égisze alatt némiképp egy új megjelenést kapott az OpenOffice, de most nem ez a lényeg, hanem a MySQL és az OpenOffice Base közötti kapcsolat. Aki nem tudja, annak röviden csak annyit, hogy az OpenOffice Base egy adatbáziskezelő szoftver, mely a Microsoft Access alternatívája/versenytársa.
Az elmúlt hetekben hiányoltam egy olyan alkalmazást az Oracle-től, mellyel grafikus felületen keresztül hozhatok létre sztenderdizált SQL lekérdezéseket. Sajnos a MySQL Workbench nem tudja ezt (legalábbis én nem találtam ilyet benne), és ekkor történt, hogy az OpenOffice telepítője felhívta a figyelmemet a MySQL Connector-ra. Ez a tavaly szeptemberben kiadott kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy natívan csatlakozzunk egy élő MySQL adatbázishoz, mert egyébként az OpenOffice Base alapból “csak” ODBC-n és JDBC-n keresztül biztosít lehetőséget a kapcsolódásra.
Úgy gondolom, hogy fejlesztőknek és/vagy üzemeltetőknek mindenképpen segítségére lehet ez az eszköz, ha éppen nem tartózkodnak a saját, megszokott fejlesztői környezetük közelében. De még azt sem tartom kizártnak, hogy hasznos kiegészítőként rendszeresen támogassa a fejlesztői munkát, hiszen jóval alacsonyabb az erőforrás igénye, mint a MySQL Workbench-nek.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/06/17 11:27)
A nagy felfedezések kora
Az utóbbi időszakban több alkalmazással is szembe kerültem, melyek pillanatok alatt meggyőztek létjogosultságukról. Ez önmagában még nem is lenne érdekes, viszont ezek az új alkalmazások a már évek óta jól bevált és napi rendszerességgel használt szoftvereimet taszítottak le a trónról.
Így történt meg, hogy a már ~10 éve uralkodó WinRAR-t egy szempillantás alatt cseréltem le a 7-Zipre. Bár rendszeresen előtör belőlem egy késztetés, melynek hatására a szoftvereimet le szeretném cserélni nem fizetős, cross-platformos alternatívákra, azonban ezek legtöbbször csalódással és beletörődéssel végződnek. 😕
Viszont a 7-Zipre koránt sem a fenti indíttatásból találtam rá, hanem teljesen véletlenül egy blog hozzászólásait böngészve. Csak ekkor tudatosult bennem, hogy ez egy díjmentes és nyílt forráskodú alkalmazás, ami csak azért érdekes, mert én ezt egészen idáig nem így tudtam. 😳 (Névről ugyanis már nagyon régóta ismertem.) A hirtelen és végleges cserétől függetlenül a WinRAR-t továbbra is az egyik legjobbnak tartom a maga nemében.
A második trónkövetelő az előzőhöz képest sokkal jobban meglepett, ami nem volt más, mint az Oracle által fejlesztett NetBeans IDE. Elsöprő sikert aratott nálam a Dreamweaver felett, amit már szintén hosszú évek óta használok, többnyire elégedetten. Az eset azért lepett meg annyira, mert a Dreamweaver alternatíváit gyakorlatilag folyamatosan vadásztam, és már-már úgy látszott, hogy a Notepad++ gyökeret ereszt mellette, míg rá nem leltem az Oracle termékére.
Egyébként csak ekkor döbbentem rá arra, hogy egészen idáig rossz szempontrendszer szerint kutattam a lehetséges alternatívakát. Nem léptem ki a HTML szerkesztők horizontális síkjából, és ezért nem ismertem fel egy PHP-s integrált fejlesztői környezet (IDE) szükségességét. Mindezt annak ellenére, hogy a Microsoft Visual Studio-t már évek óta rendszeresen használom.
A NetBeans olyan eszközöket ad a fejlesztők kezébe, melyek jelentős mértékben felgyorsítják és hatékonyabbá teszik a munkát. (Az ehhez kapcsolódó részletekről még lesz szó a későbbiekben.) Bár én a Dreamweavernek mindig is a teljesen natúr Coder nézetét használtam, pontosabban használom, mert a WinRAR-ral ellentétben ezt még nem dobtam el teljesen. Valószínűleg egy darabig még nem is küldöm nyugdíjba, mert úgy érzem, hogy jó szolgálatot tesz a NetBeans IDE (és a Fireworks) mellett. Nem tagadom, hogy a Dreamweaver jelentős mértékben háttérbe szorult, de egyelőre maradt a portfolióban. 😛
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/06/13 10:06)
Te megteszel mindent a potenciális ügyfeleidért?
Számomra sosem volt szimpatikus a Djuice által kialakított imázs, úgy tűnik mégis hajlandó vagyok ettől eltekinteni a hihetetlenül alacsony tarifákért cserébe. Így történt meg, hogy a minap ellátogattam a Djuice nyugati téri üzletébe (az U26-be). Gondoltam itt az idő, hogy kihasználjam a koromnak köszönhető kedvezményeket.
Sajnos azonban szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy az ügyintéző munkatársakat nem készítették fel az egykapus számhordozással járó ügymenet kezelésére. Valószínűleg az üzletben nem tartózkodott egyetlen személy sem, aki ezt ismerte volna, mert kitartóan próbáltak meggyőzni arról, hogy sokkal jobban járok, ha személyesen kérek engedélyt a számhordozáshoz a jelenlegi szolgáltatómtól. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején a Vodafone szó nélkül vette át a telefonszámomat a Pannontól.
Miért is mesélem el mindezt?
Találkoztam már olyan online áruházzal, ahol az ügyfélszolgálat rendszerint azt javasolta a bizonytalan vásárlóknak, hogy az adott terméket egy nagyobb bevásárlóközpontban vegyék közelebbről szemügyre, és csak ezt követően adják le a rendelésüket (feltéve, hogy ezután már biztosak a döntésükben). Ezen vásárlók nagy hányada sohasem tért vissza, hiszen miért ne vásárolhatná meg azt, amit szeretne mindjárt ott a bevásárlóközpontban, ha már egyszer időt és energiát nem kímélve elment és megnézte azt. Az útiköltségekről, és az ott dolgozó tapasztalt személyes eladók meggyőző erejéről nem is beszélve …
Az online bolt saját maga alatt vágta a fát, amíg ezt a gyakorlatot alkalmazta, hiszen egyenesen a versenytárs (avagy ellenség) karjai közé küldte a potenciális ügyfeleket ahelyett, hogy inkább megpróbálták volna kideríteni az ügyfél bizonytalanságának okát, és megoldást keresni arra.
A bejegyzés elején említett Djuice-os történetet pedig azért meséltem el, mert nagyon hasonlónak érzem. Nem tartom kizártnak, hogy a Vodafone felkínál egy kedvezőbb ajánlatot, amikor tudomást szerez a számhordozás iránti igényemről. De mivel a lelkesedésem alábbhagyott a plusz két ügyfélszolgálati kör tudatában, a Vodefone már így is jobban járt, hála a Djuice ügyetlenségének.
Mi a megoldás?
A fenti probléma természetesen kikerülhető a munkatársak alapos és folyamatos felkészítésével. Egy online áruház (főleg KKV-k ) vezetőjének az ügyfélszolgálatos munkatársakat rá kell bírnia, hogy holtidőben böngésszék a keresett termékek/szolgáltatások adatlapját, időnként pedig igenis meg kell nekik mutatni a vállalkozáson keresztülfutó termékeket, hogy lássák azokat a valóságban is. Adott esetben szervezhetünk számukra egy tanulmányutat (avagy benchmark napot) is valamelyik üzletközpontba.
Ami pedig a meggyőző tárgyalásokat illeti, azokat mindig úgy kell megnyerni, hogy a végén a vásárló sajátjának érezze a döntést. Ezt mindenképpen érdemes tudatosítani a munkatársakban, és mivel ez nem könnyű feladat, ezért nem árt, ha jó kommunikációs és problémamegoldó képességekkel felvértezett eladókkal dolgozunk együtt.
