Madarat tolláról, embert írásáról

Az informatikai témáktól eltérően most annyira offline témáról lesz szó, hogy még billentyűzet sem kell hozzá. 🙂 Egy rövid történettel kezdem, amely visszanyúlik egészen a középiskolás éveimig …

Rajtam kívül valószínűleg más informatikus egyetemisták is mosolyogva gondolnak vissza a középiskolás évekre, amikor még írni kellett az órákon, de legalábbis kellett volna. Márpedig én nem szeretem írni, mert nem tetszett a saját írásképem. Próbáltam szebben írni,  ami azt eredményezte, hogy mereven, rágörcsölve a tollra kerekítettem a betűket, de ennek következtében csak lassabban ment és a csuklóm is hamar megfájdult. Az már csak hab volt a tortán, hogy a vacak tollak silány minőségű tintájától állandóan könyékig maszatos voltam.

Egyedül matematika és fizika órán éreztem azt, hogy abban a tempóban írhatok, ahogy nekem kényelmes, és talán ezért jutott eszembe, hogy nyomtatott betűkkel írjak. Át is tértem ezeken az órákon a nyomtatott írásra, amitől sokkal precízebbnek és tisztábbnak éreztem az írásképemet, de a toll és a tinta továbbra sem volt az igazi. Akkoriban az egyszerű kialakításának és alacsony árának köszönhetően az ICO Signetta volt nálam a sláger, amit szerintem mindenki ismer.

Körülbelül egy évvel később a kezembe került egy Schneider XTRA 823-as roller, és csak ekkor döbbentem rá, hogy iszonyatosan vacak tollakkal kűzdöttem a középiskolában, és többek között ezért sem éreztem az írás okozta csodálatos érzést. A 0,3 mm-es vonalvastagságával szinte karcoltam a betűket. Amikor ez történt, az internetes vásárlás még gyerekcipőben járt, így online áruházakban esélytelen volt, hogy rátaláljak egy párszáz forintos írószerre, a kis üzletekben pedig sehol sem találtam a márkát. Így szomorúan, de elkezdtem új márka után kutatni …

Ekkor fedeztem fel az Uni-Ball tollcsaládot, abból is az Uni-Ball UB-150 Eye Fine típust. Ugyanúgy 0,3 mm-es folyamatos, “maszatmentes” írásképet biztosított, mint a Schneider, de igazán csak akkor kezdtem el hozzá ragaszkodni, amikor egy cetlire felírt telefonszám még azután is tökéletesen látszódott, hogy az a nadrágom farzsebében maradt, és azzal együtt került a mosógépbe. Alig hittem a szememnek, amikor mosás után tisztán látszottak a számok. A papíron tisztán látszott, hogy megjárta a mósógépet, de a tinta még csak el sem volt mósodva rajta.

A “katasztrófa” után tudatosult csak bennem az is, hogy a tollra mindvégig rá volt írva a “Waterproof / Fade-Proof” felirat, valamint az is, hogy “Made in Japan” és “Mitsubishi Pencil Co.”. Ennél többre már nem is volt szükségem ahhoz, hogy egy életre meggyőzzön a toll. (Főleg, hogy a Mitsubishi a kedvenc autómárkám. :P)

Miért írom le mindezt?

Elsősorban azért, mert ez a két márka megszerettette velem az írást, és ráébresztett arra is, hogy mennyire sokat számít a minőségi eszközök használata, legyen szó offline vagy online tevékenységről. Az egyetemi évek alapján pedig úgy tapasztalom, hogy a javítótanárok szemében nagyon sokat számít a letisztult, precíz íráskép, amihez egy jó toll elengedhetetlen.

A második fontos észrevételem pedig az, hogy körülbelül 5 év után az e-kereskedelem egyik fő előnye már nagyon jól látható, vagyis az, hogy elérhetővé válnak olyan “long tail” termékek, amik a hagyományos kereskededelemben nem. Így oly sok év után végre ismét a kezemben tarthatok egy Schneider XTRA 823-as és egy Schneider XTRA HYBRID rollert. Az első darab XTRA 823-as tollamat azóta is féltve őrzöm, és azt kell mondjam, hogy az új design még kényelmesebb, mint a régi.

A legutóbbi vásárlásom előtt egyébként annyira elmerültem a tollak világában, hogy még egy kultusz oldalra is rátaláltam, úgyhogy aki jobban bele szeretné ásni magát az egyes világhírű márkák termékeibe, annak ajánlom figyelmébe a Cult Pens című portált.

Hozzászólás: » 6 « • Írta: Péter (2010/02/04 23:14)