Mekkora felbontásra optimalizáljunk egy webes portált?

Kategóriák: Fejlesztések, Gondolatok

A Blu-Ray hivatalos oldalának külseje nem olyan régen esett át egy felújításon, aminek az egyik legszembetűnőbb újdonsága, hogy nem 1 024 pixel szélességű kijelzőkre optimalizálták, hanem már az 1 280-as felbontásúakra. Jó pár éve már annak, hogy 800×600-as felbontásra kellett optimalizálni az oldalakat, ami szerintem viszonylag hamar kikopott az internetről, köszönhetően a 17″-es CRT monitorok gyors árzuhanásának és az 1 280×1 024-es felbontású LCD kijelzők megjelenésének.

Szerintem a váltás most érezhetően lassabban zajlik, ugyanis nincs a kijelzők piacán technológiai váltás, továbbá az internet és a számítástechnika akkor kezdett rohamosan népszerűsödni, amikor még az 1 024×768-as felbontású monitorokkal voltak tele a boltok. Tehát meg kell várni, amíg ezek kikopnak a használatból, ami talán már nincs is olyan messze, ha ránézünk a W3Counter globális statisztikáira.

W3Counter: Global Stats 2010 July

Ha végzünk pár összeadást a táblázatban szereplő értékekkel, akkor hamar láthatóvá válik, hogy az internetezőknek körülbelül 53.30%-a szélesebb kijelzővel rendelkezik, mint 1 024 pixel, és durván 28.34%-a rendelkezik 1 024 pixel vagy annál kisebb szélességű kijelzővel. Két évvel ezelőtt még szinte pont fordított volt a helyzet.

Visszatérve a Blu-Ray oldalához, feltételezem, hogy a portál üzemeltetői annak  sajátos célközönsége miatt merte bevállalni ezt az újítást, hiszen akik nagyfelbontású tartalmakat keresnek, azok jelentős többsége (köztük én is) valószínűleg nagyfelbontású megjelenítőkkel böngészi a blu-ray.com oldalait.

Természetesen egy közönséges hírportálnak biztosan nem javasolnám ezt, de már eljött az idő, amikor érdemes jobban szemügyre venni saját portálunk statisztikáit, és adott esetben nyitni a nagyobb felbontás felé. Azonban fontosnak tartom, hogy ne azt figyeljük, hogy mekkora felbontású megjelenítővel rendelkeznek látogatóink, hanem inkább azt, hogy a böngészőjüket mekkora felbontásban futtatják. Én ugyanis hiába rendelkezek FullHD felbontású kijelzővel, a böngészőmet szigorúan 1 024×768-as méretben használom. Egyrészt azért, mert a legtöbb oldal ekkora felbontásra lett optimalizálva, másrészt pedig azért, mert így mellette több másik alkalmazásnak is jut hely, melyekben a folyamatokat anélkül tudom követni, hogy váltogatnék az ablakok között. Sorolhatnám még az előnyöket, de szerintem Ti is nagyon jól tudjátok, hogy mik lehetnek azok.

Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/08/30 08:00)

Hozzászólás írása a “Mekkora felbontásra optimalizáljunk egy webes portált?” című bejegyzéshez:

Kötelező!

Kötelező!

Hozzászólások a “Mekkora felbontásra optimalizáljunk egy webes portált?” című bejegyzéshez:

  1. Írta: balu.ertl (2010/10/03 21:19) • »»

    sajnos egyre inkább azt tapasztalom, mintha kisebbségben maradnánk a rugalmas, ‘fluid’ oldalstruktúrák hívei. Nyilván jóval nagyobb tervezési kihívás, amelyet sok sitebuilder meg sem próbál felvenni, ezért aztán felhasználóként nem marad más választásom, mint az egyéni CSS-ek írása Operának a gyakran olvasott oldalakhoz, ha a szélesvásznú monitorom üresen hagyott oldalszegmenseit is ki szeretném használni… Azt gondolom, a ‘böngészőre/képernyőre optimalizálás’ (különösképpen, mikor erre még fel is hívja a figyelmem az oldal készítője) nem összeegyeztethető felfogás a korszerű cross-platform és -browser, W3C-szabványkövető, HTML5+CSS3-ra készülő globális webfejlesztői társadalomban. Szerintetek?

  2. Írta: Petya (2010/10/10 13:12) • »»

    Engem kifejezetten zavar, ha egy fix szélességű oldal nem fér el az 1 024×768 pixel méretű böngészőmben. Egyszerűen nincs szükségem arra, hogy beterítse egy honlap az egész képernyőt. Viszont amit mondasz, abban látok jövőt, hogy az ablakot szélesítve ne csak egyszerűen kinyúljon széltében az oldal, hanem inkább dinamikusan változzon a struktúra. Persze, itt bejön a képbe egy olyan tényező, ami azokat a netezőket szinte biztosan zavarná, akik állandóan változtatják ablakaik méretét, mert náluk állandóan ide-oda ugrálnának a dobozok, és “Itt a piros! Hol a piros?” érzetet keltene. 🙂