Sajtó on demand, avagy egy álomkép

Kategóriák: Gondolatok, Megoldások

Recycled Newspaper CraftsEgyre gyakrabban hallani a nyomtatott sajtó hanyatlásáról és a mobil platformok (okostelefonok, e-book olvasók) gyorsuló ütemű terjedéséről. Ennek kapcsán jött elő belőlem egy jövőkép, ami a print on demand (POD) és book on demand (BOD) piac felé történő erőteljes eltolódásról szól. Csak képzeld magad a következő történet közepébe, ami egy fiktív személy (legyen Márk) egy fiktív jövőbeli napját írja le …

Márk minden hétköznap vonattal ingázik munkahelye (Budapest) és lakhelye (Vác) között. A vonaton reggelente inkább pihenni szokott, és kíméli a szemét. Többek között ezért sem hord magával számítógépet (annak súlyáról nem is beszélve), hiszen eleget bámulja napközben a monitorokat.

Minden hétköznap, amikor a Nyugati-pályaudvaron leszáll a vonatról, meglátogatja az egyik POD automatát, ami a legjobban egy banki ATM, egy jegyautomata és egy nagyobb lézernyomtató közös gyermekéhez hasonlítható. Márk egy pillanat alatt azonosítja magát kártyájával a POD automata előtt állva. A gép körülbelül három másodperc múlva kinyomtatva és összetűzve, még melegen adja ki a papírokat.

A nyomtatott cikkek és bejegyzések egészen az azonosítás pillanatáig olvasatlan hírként szerepeltek Márk hírforrás aggregátorában (avagy a Google Reader-ben). Márk még a szolgáltatás indulásakor, egy esős délutánon válogatta össze azokat a blogokat, hírportálokat és kulcsszavakat, amelyeket renszeresen követni és olvasni szokott. Azóta csak néhány kivételes alkalommal nyúlt a beállításokhoz, például amikor új forrást adott hozzá az aggregátorhoz.

Mire a 4-6-os villamossal a Boráros térre érkezett, már végzett az olvasással, és tisztában volt az őt érdeklő legfontosabb eseményekkel.

Melyek a legfontosabb gondolatok a fenti fiktív történetből?

  • Márk nem egy készen szerkesztett lapot vagy magazint vásárolt meg a hírlapárusnál, hanem egy általa, saját preferenciái szerint összeállított terméket kapott kézhez.
  • Márk nem egy hajnali órákban nyomtatott és terített lapot vásárolt meg, hanem az adott pillanatban a legfrissebb információkat tartalmazó válogatást.
  • Márk nem egy hordozható, kisméretű mobil képernyőre mereszti a szemét.
  • Márk nem fizetett, legalábbis ott helyben nem kellett aprópénz után kotorásznia. A nyomtatott lapok mennyisége alapján kalkulált összeget a rendszer automatikusan vonta le az erre a célra elkülönített keretből.
  • Márk nagyobb olyan szolgáltatásért fizetett, amely nagyobb valószínűséggel biztosít számára releváns információkat, mint egy mások által öszeállított nyomtatott sajtótermék.
  • Márk megőrizheti mindennapos vásárlási rutinját, és ugyanúgy felveheti kedvenc “napilapját”, mint ahogy napjainkban szokás a bulvár lapokat.

Még néhány további fontos gondolat!

  • A POD gép tulajdonosa elég jól megismerheti Márk preferenciáit ahhoz, hogy a hirdetők számára nélkülözhetetlen felületté váljon.
  • A POD gép tulajdonosa dinamikusan helyezhet el olyan hirdetéseket az egyes cikkek közé és a lapok margójára, melyek szorosan kapcsolódnak a kinyomtatott tartalmakhoz, egyfajta direkt marketing felületet kialakítva.
  • A POD gép tulajdonosa reklámmentességet és egyéb plusz kapcsolódó szolgáltatást biztosíthat többletfizetésért cserébe.
  • A POD gép tulajdonosa hosszú távon mentesül a szerkesztői költségek és a remittenda kezelésével járó költségek alól.

Espresso Book Machine

Ha a fenti szolgáltatást egy vállalkozás konzekvensen megvalósítja, akkor valószínűleg a jelenleg működő nyomtatott sajtónak mindkét piacát jelentősen megcsonkítaná. A mobil platformok piacát túlságosan nem érintené, inkább csak kiegészítené azt, de véleményem szerint a mobil eszközök felhasználói erősíthetnék is a POD/BOD piacot. Feltételezem, hogy sokan jobban szeretnek papírról olvasni, mint saját fényt kibocsátó elektronikus készülékekről. Én például a nagyobb kijelzős mobiltelefonokon nem lennék képes kiolvasni egy könyvet. A tankönyvek, szakkönyvek esetében pedig nem hiányozna nekem semmilyen különleges grafikával megáldott borító, inkább csak legyen tartása, és nekem az már bőven elég.

Aki még ezek után is kételkedik a print on demand jövőjében, az nézze végig amerika egyik legnagyobb POD vállalkozásának, a Lulunak a bemutatóját.

Megjegyzés: A rövid történetben leírt nyomtató készülékhez hasonló már létezik, és képes akár egy keményfedeles komplett könyvet instant kinyomtatni, bekötni.

Hozzászólás: » 4 « • Írta: Péter (2010/05/25 09:00)

Hozzászólás írása a “Sajtó on demand, avagy egy álomkép” című bejegyzéshez:

Kötelező!

Kötelező!

Hozzászólások a “Sajtó on demand, avagy egy álomkép” című bejegyzéshez:

  1. Írta: yoyo (2010/05/25 09:35) • »»

    engem csak az érdekelne, hogy megéri-e? a nyomtatott sajtó ereje abban áll, hogy nagy példányszámban relatív kis kölség mellett tud újságokat előállítani, míg – az én elképzeléseim szerint – egy ilyen gép beszerzése és üzemeltetése nem 2 Ft, ráadásul többet is ki kellene helyezni. gyakran kell cserélni a patront és a papírokat, hisz korlátozott a mérete, és ez sem olyan egyszerű, ha a város sok pontján találhatók ezek. sok vásárló esetén kígyózó sorok alakulhatnak ki, hisz meg kell várni a ‘még meleg’ újság elkészítését, rádásul akik blogokról szerzik a cikkeket, azok ugyanazért az interneten is hozzáférnek, és munka közben ingyen elolvasnák. én úgy érzem, hogy a hagyományos nyomatott sajtó még nem mostanában fog kihalni, vagy ha mégis, nem ebbe az irányba változik.

  2. Írta: Petya (2010/05/25 10:29) • »»

    A tintafogyasztást különböző módszerekkel jelentősen lehet mérsékelni (például Ecofton), és ezeknek a gépeknek egyébként sem magazin minőséget kell előállítaniuk. Sok fénymásoló/nyomtató szalonban körülbelül 6-8 Ft/lapért nyomtathatsz olyan eszközökön, melyeket nem ipari mennyiségű ellátásra terveztek. Úgy gondolom egy ilyen automata gépezet esetén is tartható lenne ez az árszint.

    A kígyózó sorok kialakulása az újságosnál ugyanúgy fennáll, és ott még az aprópénzért is kotorásznod kell. Ha pedig itt kígyózó sorok alakulnak ki, akkor úgy gondolom, hogy eleve egy sikeres vállalkozásról beszélhetünk.

    Sokan most is azért vásárolnak újságot/magazint, hogy az utazás során hasznosan/szórakozva töltsék a holtidőt. Ha engem nem érdekel egyik előre megszerkesztett újság sem, viszont a híraggregátoromban tolonganak az olvasatlan bejegyzések, akkor miért várjak addig, amíg beérek a munkahelyemre? Más kérdés, hogy valamikor ott is lesz holtidő, de akkor már a még frissebb híreket szeretném elolvasni!

  3. Írta: Személyre szabott újság | Horváth Dávid NetMiniszterelnök - NetOkrácia (2010/05/26 15:54) • »»

    […] tegnapi bejegyzésében arról ír, hogy a jövőben akár a nyomtatott újságok is személyre szabhatók lesznek. […]

  4. Írta: balu.ertl (2010/10/03 21:02) • »»

    Érdekes az elképzelés, de az én vízióm a nyomtatott sajtó jövőjéről némiképp más. Miután jópár év múltán valamennyi online sajtótermék részben vagy egészben fizetőssé válik (pl. HVG.hu, Kreatív), egyszer eljön majd a nap, mikor a papírra nyomtatott napisajtó luxuscikké értékelődik fel, amelyet csak tehetősek/cégek/közületek/vendéglátóhelyek (kávéház, fodrász) engedhetnek meg naponta házhoz járatni.

    Nem hiszem, hogy teljesen eltűnne a nyomtatott sajtó. Két legnagyobb előnye a virtuális szolgáltatásokkal szemben: a hordozhatósága és a kézzel fogható tárgyi mivolta. E két tulajdonsága szerintem fenn fogja tartani, még ha betöltött pozíciója gyökeresen meg is változik. IMHO.