Kategória: Megoldások
PHP: post_max_size vs. upload_max_filesize
Szerintem minden fejlesztőnek vannak sajátos számítógép-használati szokásai, így nekem is. Az egyik ilyen, hogy sokszor egy egyszerű webes űrlapon keresztül, közvetlenül töltök fel és küldök haza fájlokat a saját asztali számítógépemre. (Ez egy PHP szkript segítségével egyébként rettentő egyszerűen megoldható, de ezt most nem célom taglalni.)
A múlt héten történt, amikor a szomszéd szobában található számítógépről szerettem volna magamnak pár lapolvasóval készült képeket átküldeni, de nem sikerült, ráadásul hibaüzeneteket sem kaptam. Rögtön eszembe jutott, hogy a rendszerem legutóbbi újratelepítésekor nem módosítottam a upload_max_filesize paramétert a php.ini-ben, ezért rögtön kibővítettem a korlátot. Sajnos ezek után sem érkeztek meg hozzám a fájlok, és továbbra sem kaptam hibaüzenetet. Rövid tanácstalanság után eszembe jutott, hogy a post_max_size paramétert sem állítottam még át, amiről tudniillik azt, hogy szigorúbb kritérium, mint az upload_max_filesize. Tehát hiába lazítunk a feltölthető fájlok méretét korlátozó paraméteren, ha a teljes űrlap adatmennyiségének korlátját nem igazítjuk hozzá.
Ezt a bejegyzést egyébként azért jegyeztem fel magamnak, hogy legközelebb egyből eszembe jusson ezeket a beállításokat elvégezni az asztali rendszerem újratelepítésekor.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/15 13:02)
MySQL és az OpenOffice integrációja
A napokban volt időm egy kicsit többet foglalkozni az irodai szoftvercsomagokkal, így közelebbről is szemügyre vettem a Microsoft Office 2010-et, és az OpenOffice 3.2.1-et is. Az előbbiről most nem írnék különösebb beszámolót, mert ezt Rónai Balázs már megtette egy velős cikk keretében. Egyébként szerintem egy nagyon jól sikerült csomagot tett le ezzel az asztalra a Microsoft!
Az utóbbiról sem beszámolót szeretnék írni, inkább csak felhívnám egy érdekességre és kiegészítőre a figyelmet. Talán azt mondanom sem kell, hogy az Oracle égisze alatt némiképp egy új megjelenést kapott az OpenOffice, de most nem ez a lényeg, hanem a MySQL és az OpenOffice Base közötti kapcsolat. Aki nem tudja, annak röviden csak annyit, hogy az OpenOffice Base egy adatbáziskezelő szoftver, mely a Microsoft Access alternatívája/versenytársa.
Az elmúlt hetekben hiányoltam egy olyan alkalmazást az Oracle-től, mellyel grafikus felületen keresztül hozhatok létre sztenderdizált SQL lekérdezéseket. Sajnos a MySQL Workbench nem tudja ezt (legalábbis én nem találtam ilyet benne), és ekkor történt, hogy az OpenOffice telepítője felhívta a figyelmemet a MySQL Connector-ra. Ez a tavaly szeptemberben kiadott kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy natívan csatlakozzunk egy élő MySQL adatbázishoz, mert egyébként az OpenOffice Base alapból “csak” ODBC-n és JDBC-n keresztül biztosít lehetőséget a kapcsolódásra.
Úgy gondolom, hogy fejlesztőknek és/vagy üzemeltetőknek mindenképpen segítségére lehet ez az eszköz, ha éppen nem tartózkodnak a saját, megszokott fejlesztői környezetük közelében. De még azt sem tartom kizártnak, hogy hasznos kiegészítőként rendszeresen támogassa a fejlesztői munkát, hiszen jóval alacsonyabb az erőforrás igénye, mint a MySQL Workbench-nek.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/06/17 11:27)
Miért nem sípol a MySQL Workbench?
“Például nem értem azt, hogy a felület miért nem jelez előre, ha inkonzisztens műveleteket hajtok végre, és miért csak szinkronizáció során derül erre fény.”
A fenti idézet a tegnapi bejegyzésemből származik, melyre ma este óhatatlanul, de megtaláltam a választ. 🙂 Egyszerű, ugyanis ezekért a fícsörökért egy éves előfizetést kell vásárolni az Oracle-től, ami évi 100 dollár. Ha napi rendszerességgel használnám, akkor egyáltalán nem lenne érte sok, de így még gondolkodom rajta. 8)
(Forrás: http://mysql.com/products/workbench/features.html)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/06/09 22:27)
Sajtó on demand, avagy egy álomkép
Egyre gyakrabban hallani a nyomtatott sajtó hanyatlásáról és a mobil platformok (okostelefonok, e-book olvasók) gyorsuló ütemű terjedéséről. Ennek kapcsán jött elő belőlem egy jövőkép, ami a print on demand (POD) és book on demand (BOD) piac felé történő erőteljes eltolódásról szól. Csak képzeld magad a következő történet közepébe, ami egy fiktív személy (legyen Márk) egy fiktív jövőbeli napját írja le …
Bővebben …
Hozzászólás: » 4 « • Írta: Péter (2010/05/25 09:00)
Így néz ki egy up-to-date menü
A mai napon megmutatom, hogyan érdemes up-to-date, kereső- és felhasználóbarát menüket kódolni. Ezt a cikket főleg Tamás barátom kérésre írtam, mert már régebben megígértem neki, de kötelező elfoglaltságaim miatt egészen idáig nem volt rá időm. 🙁
Bővebben …
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/05/17 18:47)
Hogyan sürgessük meg vásárlóinkat IKEA módra?
Számtalan eszköz és módszer létezik, mellyel az online áruházak mielőbbi vásárlásra ösztönözhetik a potenciális vevőket. Ilyen eszköz például egy termék lejárati időhöz kötött akciós ára, amivel szerintem már mindenki találkozott. Természetesen léteznek sokkal kifinomultabb módszerek is, mellyekkel megsürgethetjük a vásárlókat.
Bővebben …
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/04/19 20:20)
Ugrás a cikk elejére!
A múlt héten a “Tapadós fejléc és lábléc.” című bejegyzésem végén felvetettem egy kapcsolódó problémát a lapon belüli hivatkozásokkal kapcsolatban, melynek megoldásáról ebben a bejegyzésben rántom le a leplet.
Bővebben …
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/02/27 13:36)
Tapadós fejléc és lábléc
Ezt a bejegyzést már régóta ígérem Johnny barátomnak, és végre ma volt egy kis időm, hogy megírjam a fixen pozícionált fejlécek és láblécek rejtélyeit. A bemutatásra kerülő példa segítségével a jobb és baloldalon lebegő menük is könnyen kialakíthatóak, de ezek kivitelezésére nem térek ki.
Bővebben …
Hozzászólás: » 6 « • Írta: Péter (2010/02/18 21:35)
Rejtőzz el a spambotok elől!
Az e-mail címeket manapság már nem szokás a honlapokon a hagyományos, kattintható formában megjeleníteni. Helyette legtöbbször képként vagy széttagolt formában (Például: susnya [kukac] gmail [pont] com) találkozhatunk velük, így egy levél írásakor utóbbit még viszonylag könnyen átmásoljuk a címzettek közé, de az előzőt már körülményesebben. Én személy szerint mindkét megoldást utálom, és kifejezetten idegesít, ha nem tudok két kattintással, kijelölés nélkül másolni egy e-mail címet. Ezért kifejlesztettem az alábbi scriptet, melynek a MysticalMail nevet adtam.
Bővebben …
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/02/12 00:34)
Bugos a GMail, de semmi gond …
Egy általam karbantartott online áruház rendelésösszesítő levelénél tűnt fel, hogy a válasz írásakor a feladó e-mail jelenik meg a címzettek között, és nem a vásárló címe. Csak hosszas tesztelések árán sikerült kikövetkeztetnem, hogy a GMail a hibás.
Bővebben …
