Kategória: Gondolatok
Ezt nem tudja a Google Docs …
Általában dicsérni szoktam a Google termékeit és szolgáltatásait, most viszont néhány hiányosságra térek ki, amiket jó lenne, ha tudna a Google Documents.
Az első, ami számomra most a legfontosabb lenne, hogy egy Spreadsheeten belül a különböző munkalapokhoz különböző jogosultságokat rendelhessek. Igen, tudom, hogy létezik a Protect sheet… funkció, de ezzel már csak azt állíthatom be, hogy kik szerkeszthetik az egyes munkalapokat azok közül, akiknek már engedélyeztem a teljes dokumentumhoz való hozzáférést. Utánanéztem, és olyat sajnos nem tud, hogy csak megtekintésre a különböző munkalapokhoz különböző felhasználók férjenek hozzá.
A második, hogy egy adott munkalapon belül elkészített rajz (Drawing) nem hordozható. Ha ugyanazt az ábrát el szeretném helyezni minden egyes munkalapon, akkor az azzal jár, hogy annyiszor kell újra és újra lerajzolnom, ahány munkalapon meg szeretném jeleníteni. Bár én csak egy egyszerű jelmagyarázatot tartalmazó ábrát készítettem, biztosan nem fogok nekiállni ötször ugyanazt legyártani … Pedig ott a lehetőség, hogy letöltsem SVG-be, csak éppen az importálás funkció hiányzik, és a képek beillesztésénél sincs lehetőség arra, hogy a saját számítógépemről töltsek fel képeket közvetlenül az adott Spreadsheetbe. 
Természetesen rengeteg funkciót fel lehetne sorolni, ami hiányzik a Google Docs-ból, de nekem most elsősorban ezekre lenne égető szükségem. 
Illetve, még arra, hogy a Spreadheetben már létező Compact controls nézetet elérhetővé tegyék a szöveges dokumentumokban is. 
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Petya (2010/09/08 09:41)
Hogyan keressünk ikonokat?
Pont a napokban fogalmazódott meg bennem a gondolat, amit a Trendlabor is megírt mai bejegyzésében, hogy az alapvető készségnek hitt keresés korántsem evidens mindenkinek. Aki nem használja nap, mint nap a keresőket, annak elég komoly agymunkát jelent a megfelelő keresőszavak meghatározása, a speciális keresésről nem is beszélve. Ennek fényében írom a mai cikkemet, és mutatok néhány tippet arra, hogyan és hol érdemes ikonokat keresgélni az interneten.
A példáimban a méltán népszerű Facebook ikonjaira keresek rá, hogy biztosan kapjak mindenhol találatot. A Google és a Bing keresők nagyon hasonlóan működnek, ezért a tippek majdnem mindkettőben ugyanúgy alkalmazhatóak. Aztán persze mégsem, mert Murphy tesz róla. 
Ha egy ikont keresünk, akkor az első és legegyszerűbb lépés, hogy beírjuk a keresett ikon nevét (jelen esetben ez a Facebook), majd hozzáfűzzük egy szóközzel az “Icon” szócskát. (A kis- és nagybetűk között egyébként nem tesznek különbséget a keresők.)
Ezen találatok között többféle képformátum (GIF, JPG, PNG, stb.) is szerepel, melyekről annyit érdemes csak tudni, hogy a GIF és a PNG kezeli az “átlátszó színt”, míg a JPG nem, illetve a GIF összesen csak 256 színt ismer. Tehát a legtöbb esetben érdemes PNG típusú ikonokat keresni, mert a színek száma “korlátlan”. Ehhez nincs más dolgunk, mint a keresőszavaink végéhez egy szóközzel hozzáfűzni a “filetype:png” paramétert.
Úgy látszik a Bing keresője ma sztrájkol nálam, mert nem hajlandó találatot adni erre a kifejezésre, még azok ellenére sem, hogy a dokumentációjában hivatalosan is szerepel ez a paraméter. Viszont az már biztos, hogy a size: paramétert nem támogatja, mert nem találtam a dokumentációban. Ez a paraméter két számot vár, ami a kép szélességét és magasságát jelenti egy x betűvel elválasztva. Ikonok esetében a 16×16 pixeltől egészen akár az 1 024×1 024 pixelig érdemes próbálkozni, de én most csak szúrópróbaszerűen az 512×512-es méretet adom meg a baloldali oszlopban, ahol a találatok méret szerinti szűkítésére szolgáló opciók helyezkednek el.
Előfordulhat, hogy sok irreleváns kép bukkan fel, de teljesen normális, ha kevesebb találatot kapunk. Mégis érdemes a mérettel játszani, mert felszínre kerülhetnek ritkán használatos, de annál tetszetősebb példányok is.
Természetesen próbálkozhatunk ikongyűjtő oldalak keresésével, de ezeket óvatosan böngésszük, mert akad közöttük olyan, amely kártékony kódokat futtat. Két megbízható portált mégis tudok ajánlani, amely ingyenesen kínál különböző méretű és témájú ikonokat. Az egyik az Icon Archive, a másik pedig az Iconfinder, ami kifejezetten egy ikonkereső oldal. Ez utóbbiban elég csak beírni 1-2 kulcsszót, és kapcsolgatni az opciókat attól függően, hogy milyen méretű és típusú ikont keresünk.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Petya (2010/08/30 20:00)
Mekkora felbontásra optimalizáljunk egy webes portált?
A Blu-Ray hivatalos oldalának külseje nem olyan régen esett át egy felújításon, aminek az egyik legszembetűnőbb újdonsága, hogy nem 1 024 pixel szélességű kijelzőkre optimalizálták, hanem már az 1 280-as felbontásúakra. Jó pár éve már annak, hogy 800×600-as felbontásra kellett optimalizálni az oldalakat, ami szerintem viszonylag hamar kikopott az internetről, köszönhetően a 17″-es CRT monitorok gyors árzuhanásának és az 1 280×1 024-es felbontású LCD kijelzők megjelenésének.
Szerintem a váltás most érezhetően lassabban zajlik, ugyanis nincs a kijelzők piacán technológiai váltás, továbbá az internet és a számítástechnika akkor kezdett rohamosan népszerűsödni, amikor még az 1 024×768-as felbontású monitorokkal voltak tele a boltok. Tehát meg kell várni, amíg ezek kikopnak a használatból, ami talán már nincs is olyan messze, ha ránézünk a W3Counter globális statisztikáira.
Ha végzünk pár összeadást a táblázatban szereplő értékekkel, akkor hamar láthatóvá válik, hogy az internetezőknek körülbelül 53.30%-a szélesebb kijelzővel rendelkezik, mint 1 024 pixel, és durván 28.34%-a rendelkezik 1 024 pixel vagy annál kisebb szélességű kijelzővel. Két évvel ezelőtt még szinte pont fordított volt a helyzet.
Visszatérve a Blu-Ray oldalához, feltételezem, hogy a portál üzemeltetői annak sajátos célközönsége miatt merte bevállalni ezt az újítást, hiszen akik nagyfelbontású tartalmakat keresnek, azok jelentős többsége (köztük én is) valószínűleg nagyfelbontású megjelenítőkkel böngészi a blu-ray.com oldalait.
Természetesen egy közönséges hírportálnak biztosan nem javasolnám ezt, de már eljött az idő, amikor érdemes jobban szemügyre venni saját portálunk statisztikáit, és adott esetben nyitni a nagyobb felbontás felé. Azonban fontosnak tartom, hogy ne azt figyeljük, hogy mekkora felbontású megjelenítővel rendelkeznek látogatóink, hanem inkább azt, hogy a böngészőjüket mekkora felbontásban futtatják. Én ugyanis hiába rendelkezek FullHD felbontású kijelzővel, a böngészőmet szigorúan 1 024×768-as méretben használom. Egyrészt azért, mert a legtöbb oldal ekkora felbontásra lett optimalizálva, másrészt pedig azért, mert így mellette több másik alkalmazásnak is jut hely, melyekben a folyamatokat anélkül tudom követni, hogy váltogatnék az ablakok között. Sorolhatnám még az előnyöket, de szerintem Ti is nagyon jól tudjátok, hogy mik lehetnek azok.
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Petya (2010/08/30 08:00)
Mit tett a Google ezen a héten?
Ez a hét a “usability” jegyében telt a Google-nél, aminek következtében sikerült néhány nem mindennapi újdonsággal meglepniük a fejlesztőknek. Most ezeket szeretném röviden, tömören bemutatni, valamint leírni róluk a véleményemet.
Google Mail
Ami a legjobban meglepett, az az e-mail fiókom új köntöse volt. Szerintem az összes módosítás nagyon jól sikerült. Az új kialakításnak köszönhetően sokkal egyértelműbb lett a felület. A Google Labs-ből származó alkalmazásaim csak pár pixellel kaptak több területet, mégis sokkal átláthatóbb és letisztultabb lett a megjelenésük. Ha jól emlékszem az alkalmazások jobb felső sarkában található plusz-mínusz gombok már eddig is ott voltak, de valahogy mégsem kiáltoztak ennyire, hogy őket is észrevegyem. Továbbá gomb formát öltött a levélírás funkció, így lényegesen kitűnik az eltérő tematikájú/célú elemek (mappák és címkék) közül.
A baloldali oszlop tetején található új menüsor szintén egy reményteli irányt mutat, viszont véleményem szerint itt kellene elhelyezni a Buzz (Zümm) menüpontot, és a jövőben ide kellene integrálni a Google Reader-t is, hasonlóan, mint ahogy azt a kapcsolatok esetében tették a fejlesztők. Igen, mert a kapcsolatok kezelésének e-mail szerű koncepcióját sikeresnek tartom, ugyanis eddig egyáltalán nem használtam ezt a funkciót, viszont így, hogy már csak egyetlen kattintással elérhető, kedvet kaptam hozzá.
YouTube
A YouTube újfajta lejátszójában a filmek végén az ajánlók mellett megjelent három új gomb, melyek feltételezéseim szerint az érintett funkciók könnyebb elérhetőségét és népszerűsítését szolgálják. Ilyen az újrajátszás (Replay), a “lájkolás” (Like) és a közösségi megosztás (Share) gomb.
Google Chrome
Frissült a böngészőm is, egész pontosan a 6.0.472.22 beta verzióra, melyben az egyik legfontosabb újítás az “AutoFill” (más néven “auto complete”) funkció, ami az egyes űrlapelemek értékeinek tárolását és automatikus kitöltését hivatott szolgálni. Ennél azonban jóval szembetűnőbb, hogy a böngésző alapértelmezett témája sötétebb és szürkébb árnyalatokban pompázik az előző verziókhoz képest, de látványos újdonság még a böngésző menüpontjainak újraszervezése és összevonása is.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Petya (2010/08/15 15:04)
Egy darabig nem lesz sokkal olcsóbb az e-könyv a nyomtatottnál
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) még júniusban fordult levélben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úrhoz, melyben arra kérte, hogy a nyomtatott könyvekhez hasonlóan sorolják a digitális könyveket is a kedvezményes adósávba. A megkeresésre Balog Ádám helyettes államtitkár válaszolt, melyben téves szakmai indoklásra hivatkozva elutasította a javaslatot. (Forrás: http://www.mkke.hu/news.php?cmd=showNews&id=121)
Abban semmiképpen sem szeretnék állást foglalni, hogy az MKKE indoklása szakmailag helyes volt-e vagy sem, viszont úgy gondolom, hogy az e-könyvek felfutását mindenképpen serkentette volna az átsorolás. Az első pár évben pedig nem hiszem, hogy akkora bevételektől esett volna el az állam az e-könyvek átsorolása miatt. A felfutással párhuzamosan akár még az adót is fokozatosan visszaállíthatták volna.
Egyébként már szinte egyetlen nap sem telik el úgy, hogy ne szólnának a hírek világszerte az e-könyvekről, ezért úgy döntöttem, hogy hamarosan bemutatok néhány nem papíralapú könyveket árusító áruházat, illetve egy “asztali” e-könyv olvasót és benne egy e-könyvet.
Frissítés! A témával kapcsolatban kikértem Kis Gergely véleményét, akinek sikerült meggyőznie arról, hogy Balog Ádám jól döntött, amikor elutasította a javaslatot. Tudniillik az átsorolással csak újabb kiskapukat nyitna az állam, és valószínűleg sok olyan terméket is digitális könyvként árulnának, melyek valójában nem is azok. Arról pedig már nem beszélve, hogy az egyébként sem egyszerű adórendszerünket tovább bonyolítaná, és még költségesebbé tenné az állami adminisztrációt. Továbbá feltehetően a kialkudott adókedvezmény után a kereskedők igyekeznének lefölözni a plusz nyereséget, mint annak idején a 20%-os ÁFA bevezetésekor, és nem sürgetnék annyira az árleszállításokat. (2010. augusztus 7.)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Petya (2010/08/06 15:28)
Miért nem rúgott a Magyar Televízió labdába a világbajnokságon?
Ma jött elő belőlem újra a kérdés, ami a labdarúgó világbajnokság közvetítése alatt többször is felmerült bennem: “Miért nem pozícionálja magát újra a Magyar Televízió (MTV) a nagyközönség előtt, ha egyszer adott a lehetőség?”. Szerintem senki sem lepődik meg az alábbi adatokon, amiket a Kreatív Online is közölt:
[..] a hozzávetőleg egyhónapos időszak leglátványosabban talán a Magyar Televízió (MTV) nézettségét növelte meg, mely ezzel gyakorlatilag egy hónapon keresztül uralta a tévés nézettségi versenyt. A döntő estéjén – július 11-én vasárnap – a televíziót nézők 51,3 százaléka, több mint 2,2 millió fő követte végig figyelemmel a világbajnokság utolsó mérkőzését [..]
(Forrás: http://kreativ.hu/cikk.php?id=27241)
Az AGB Nielsen felmérései szerint a nézők durván ~15-20%-án osztozik a négy közszolgálati csatorna, köztük az MTV két csatornája (M1, M2). Ez a közönségarány végre túlszárnyalta a két legfőbb kereskedelmi csatorna nézettségét a labdarúgó világbajnokság alatt, azonban egy pillanatig sem éreztem azt, hogy az MTV vezetőségének eszébe jutott volna visszahodítani a nézőket a kereskedelmi csatornáktól. Ahelyett, hogy köztes időkben film- és egyéb műsorajánlókkal próbálták volna meggyőzni a nézőket arról, hogy mégiscsak az MTV az igazi “moziverzum”, de csak az unalmas ~15 perces stúdióbeszélgetéssekkel lettünk gazdagabbak/szegényebbek.
Azt gondolom, hogy a meccs szüneteiben a nézők többsége inkább felkészül a folytatásra, illetve a folyóügyeiről és az étel-ital utánpótlásról gondoskodik, avagy a kanapén ülve megtárgyalja barátaival/családjával az előző félidő eseményeit. (Sajnos erről nem találtam friss statisztikákat.) Miért ne csonkíthatta volna meg a stúdióbeszélgetést néhány ajánlóval? Miért nem hangsúlyozta ki, hogy az MTV-n (és az összes közszolgálati csatornán) megszakítások nélkül lehet végignézni a filmeket? Miért nem készült például egy internetes oldallal, ahol a nézők megszavazhatták volna a világbajnokság alatt, hogy milyen filmet szeretnének látni azokon az estéken, amikor szünetet tart a labdarúgás?
Valószínűleg sokan fel tudnának sorolni néhány hasonló, de nem túl költséges ötletet, ami hatékony eszköz lehetett volna a nézettségi arányok kiegyenlítésére, de sajnos valamiért az MTV-nél ehhez senkinek sem volt kapacitása/lehetősége/kedve. Szomorú, mert szerintem a társadalomnak is nagyon jót tenne, ha nem a kereskedelmi csatornákon szocializálódna.
AGB Nielsen: Napi átlagos Közönségarány (SHR%) alakulása 1996-2010 negyedéves átlag (4+ , csak földi vétel, kábeles)
(Forrás: http://cs.agbnmr.com/Uploads/Hungary/stat_shr_negyedeves_2010.pdf)
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Petya (2010/07/29 13:34)
Megérkeztek YouTube-ra is a hirdetések!
Ma este egy nagyon érdekes látvány fogadott, ami nem volt más, mint egy klipbe ágyazott Google hirdetés a YouTube-on. Egyes kiadók (például az Armada Music vagy a Kontor) csatornáinál már megszoktam, hogy a felvételek előtt leadnak egy saját rövid reklámfilmet, de ez a mostani egy egészen új jelenség számomra.
Jól látható, hogy a hirdetések a Google-től megszokott módon lokalizáltan jelennek meg, ami azért fontos momentum, mert közismert, hogy a YouTube az egyik leglátogatottabb portál Magyarországon. Véleményem szerint ennek köszönhetően a Google AdWords kampányok hatékonysága és eredményessége javulni fog a jövőben, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még több pénzt költenek majd el a hazai cégek a Google-nél, mint más konkurens ügynökségeknél (például ETARGET-nél). Tehát várható, hogy az online hirdetési piac koncentrációja jelentősen átrendeződök a közeljövőben. Persze várható, hogy a konkurensek nem hagyják ezt szó nélkül, és esetleg leszerződnek egy-egy független videomegosztó portállal.
Talán így már veszteséges sem lesz 2010-ben a YouTube üzemeltetése, de kíváncsian várom majd a vállalati jelentéseket. 
Hozzászólás: » 3 « • Írta: Petya (2010/06/14 23:12)
Tényleg csak ennyit bír az Index?
A labdarúgást egyáltalán nem szoktam követni, de a világbajnokság döntő mérkőzéseire általában szakítok időt. Izgatottan vártam az első mecsset a Sport Géza kezdőlapján (Szerintetek is gagyi ez a brand, vagy csak én érzem így?), ami az Index online sport “magazinja”. Őszintén reméltem, hogy HD felbontásban kapjuk majd a streamet, de tévedtem.
Véleményem szerint annyira ocsmány a minőség, hogy ezért kár volt az Indexnek belekezdenie ebbe az egészbe. Nem tudok napirendre térni a szolgáltatott minőség felett, mert egyszerűen katasztrófális. Azt pedig végképp nem értem, hogy miért nincs teljes képernyős nézet!? Talán félnek, hogy a laikusoknak is feltűnik az alacsony felbontás?
Természetesen nem vártam/várom el, hogy FullHD felbontásban közvetítsenek, de talán egy szimpla HD (avagy 720 progresszív sor) kifért volna a csövön. Ennek ellenére még az SD-t (normál felbontást) sem éri el a stream minősége. Az alacsony felbontáson kívül valószínűleg még a képet is tömörítik, mert elég homályos …
Persze mindezektől függetlenül üzletileg lehet megtérülő a befektetés, de minőségből nálam elégtelen. Amit pedig a legjobban sajnálok, hogy itt lett volna a lehetőség, hogy a lakosságnak megmutassuk mire képes az internet (avagy az Index), de nem sikerült.
Hozzászólás: » 0 « • Írta: Petya (2010/06/14 17:50)
Te megteszel mindent a potenciális ügyfeleidért?
Számomra sosem volt szimpatikus a Djuice által kialakított imázs, úgy tűnik mégis hajlandó vagyok ettől eltekinteni a hihetetlenül alacsony tarifákért cserébe. Így történt meg, hogy a minap ellátogattam a Djuice nyugati téri üzletébe (az U26-be). Gondoltam itt az idő, hogy kihasználjam a koromnak köszönhető kedvezményeket.
Sajnos azonban szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy az ügyintéző munkatársakat nem készítették fel az egykapus számhordozással járó ügymenet kezelésére. Valószínűleg az üzletben nem tartózkodott egyetlen személy sem, aki ezt ismerte volna, mert kitartóan próbáltak meggyőzni arról, hogy sokkal jobban járok, ha személyesen kérek engedélyt a számhordozáshoz a jelenlegi szolgáltatómtól. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején a Vodafone szó nélkül vette át a telefonszámomat a Pannontól.
Miért is mesélem el mindezt?
Találkoztam már olyan online áruházzal, ahol az ügyfélszolgálat rendszerint azt javasolta a bizonytalan vásárlóknak, hogy az adott terméket egy nagyobb bevásárlóközpontban vegyék közelebbről szemügyre, és csak ezt követően adják le a rendelésüket (feltéve, hogy ezután már biztosak a döntésükben). Ezen vásárlók nagy hányada sohasem tért vissza, hiszen miért ne vásárolhatná meg azt, amit szeretne mindjárt ott a bevásárlóközpontban, ha már egyszer időt és energiát nem kímélve elment és megnézte azt. Az útiköltségekről, és az ott dolgozó tapasztalt személyes eladók meggyőző erejéről nem is beszélve …
Az online bolt saját maga alatt vágta a fát, amíg ezt a gyakorlatot alkalmazta, hiszen egyenesen a versenytárs (avagy ellenség) karjai közé küldte a potenciális ügyfeleket ahelyett, hogy inkább megpróbálták volna kideríteni az ügyfél bizonytalanságának okát, és megoldást keresni arra.
A bejegyzés elején említett Djuice-os történetet pedig azért meséltem el, mert nagyon hasonlónak érzem. Nem tartom kizártnak, hogy a Vodafone felkínál egy kedvezőbb ajánlatot, amikor tudomást szerez a számhordozás iránti igényemről. De mivel a lelkesedésem alábbhagyott a plusz két ügyfélszolgálati kör tudatában, a Vodefone már így is jobban járt, hála a Djuice ügyetlenségének.
Mi a megoldás?
A fenti probléma természetesen kikerülhető a munkatársak alapos és folyamatos felkészítésével. Egy online áruház (főleg KKV-k ) vezetőjének az ügyfélszolgálatos munkatársakat rá kell bírnia, hogy holtidőben böngésszék a keresett termékek/szolgáltatások adatlapját, időnként pedig igenis meg kell nekik mutatni a vállalkozáson keresztülfutó termékeket, hogy lássák azokat a valóságban is. Adott esetben szervezhetünk számukra egy tanulmányutat (avagy benchmark napot) is valamelyik üzletközpontba.
Ami pedig a meggyőző tárgyalásokat illeti, azokat mindig úgy kell megnyerni, hogy a végén a vásárló sajátjának érezze a döntést. Ezt mindenképpen érdemes tudatosítani a munkatársakban, és mivel ez nem könnyű feladat, ezért nem árt, ha jó kommunikációs és problémamegoldó képességekkel felvértezett eladókkal dolgozunk együtt.
Hozzászólás: » 2 « • Írta: Petya (2010/06/03 14:47)
Sajtó on demand, avagy egy álomkép
Egyre gyakrabban hallani a nyomtatott sajtó hanyatlásáról és a mobil platformok (okostelefonok, e-book olvasók) gyorsuló ütemű terjedéséről. Ennek kapcsán jött elő belőlem egy jövőkép, ami a print on demand (POD) és book on demand (BOD) piac felé történő erőteljes eltolódásról szól. Csak képzeld magad a következő történet közepébe, ami egy fiktív személy (legyen Márk) egy fiktív jövőbeli napját írja le …
Bővebben …
