Kategória: Gondolatok

Bloggereket mozgósít a Kupon Világ

Címkék: ,

Kupon Világ: LogoMa már elárulhatom, hogy tegnap estére hivatalos voltam a Kupon Világ Kft. exkluzív “sajtótájékoztatójára”. Azért használok idézőjeleket, mert nem egy ódivatú, protokoll eseményben volt részünk – nekünk bloggereknek –, hanem egy kötetlen és hangulatos beszélgetésben. Annak idején Baráth Gergőtől megtanultam, hogy a hagyományos sajtótájékoztatók kora már leáldozott, és ezzel a Kupon Világ csapata is tisztában van.

A cég fiatal munkatársai egy pohár pezsgővel és egy ingyenes belépővel fogadtak bennünket a Corvin Mozi előterében. Bennem egy nagyon jól felkészült és összeszokott csapat benyomását keltették, amit talán semmi sem bizonyít jobban, minthogy durván két hónap alatt közel 9 000 rajongóval büszkélkedhetnek. A kezdeményezésüket már önmagában is egy jó ötletnek tartom, hiszen a közös érdeklődéssel bíró bloggereket közelebb hozza egymáshoz, és ennek köszönhetően személyesen ismerkedhettem meg Nagy Krisztinával, Bakk Péterrel, Turcsán Tamással, Váraljai Gábriellel és persze a Groupon hazai magjával.

A beszélgetések során szóba került, hogy vajon ki fog elsőként kiesni a csoportos vásárlások egyre élesedő versenyéből, és csak tovább erősödött bennem az az álláspont, hogy a veddvelem.hu az elsők között végez, és a Kupon Világ mellett a Bónusz Brigád bírja majd a legtovább. Az élesedő versenyt nyilván érzi a Bónusz Brigád, különben nem hirdetnének plakátokkal a villamos- és metrómegállókban vagy a Metropol címlapján.

Mark Zuckerberg: Profile PictureApropó, ajándék mozijegy! :P Én a The Social Network filmet választottam, amit ott mindjárt meg is néztünk Krisztinával. Számomra a film egyértelműen azt sugallja, hogy Mark Zuckerberg egy “popsibuksi” (értsd: seggfej). Nem tudom, hogy ez valóban tükrözi-e a valóságot, de mindenesetre a filmben ezt szó szerint kimondják. 8) Viszont kiemelnék ennél egy sokkal fontosabb momentumot az alkotásból, amit a főszereplő valahogy úgy fogalmazott meg, hogy a Facebook olyan, mint a divat, vagyis nincs olyan állapota, hogy “kész”, hanem az egy folyamatosan változó és fejlődő termék/szolgáltatás. Azt hiszem ez elég jól szemlélteti azt, hogy mostanra már nem elég csak alkalomadtán foglalkozni a saját portálunkkal, internetes vállalkozásunkkal, hanem folyamatosan kell azt fejlesztésekkel és online marketing kampányokkal támogatni.

Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/11/26 12:21)

Egy esetlen fejlesztő esete

Előre szólok, hogy nem szeretek senkit és semmit sem pocskondiázni, azonban ma az Across Média Kft. ügyvezetőjétől, Sasvári Gergelytől olyan válaszokat kaptam, amitől úgy érzem, hogy hülyének néznek. Ha mégsem, akkor pedig nem olvasták át elég figyelmesen a kérdéseimet, kéréseimet, de ez sem mentség, mert ez nem jelent mást számomra, mint felületes CRM-et. :(

Az egész helyzetről csak annyit kell tudni, hogy egy online áruház fejlesztésére kértem árajánlat, majd arra refelektálva próbáltam néhány költségtételből alkudni. Egyik költségtétel, amit sokalltam, az a havi nettó 10 000 Ft-os üzembentartási díj, amire az alábbi választ kaptam:

S. G.: “1166 Ft-ért, azaz egy Big Mac menü áráért nem találkoztam még komoly webtárhely szolgáltatással. A mi szolgáltatásunk ezért a pénzért tartalmazza a napi szintű biztonsági mentést, a szerver folyamatos karbantartását, üzemeltetését, frissítését.”

Igen, az valóban előfordulhat, hogy S. G. még nem találkozott ilyen szolgáltatással, de én találkoztam már több ilyennel is. Kedvenc példám a DotRoll Kft., ahol évi bruttó 14 000 Ft-ért non-stop támogatást és frissítést biztosítanak. A DotRollról pedig biztosan tudom, hogy mindez nem csak duma. (Innen az idézetben olvasható 1 166 Ft-os összeg.)

Ami a folyamatos karbantartást illeti, arról az a véleményem, hogy sok esetben valóban szükség van erre, amikor a megrendelői oldalon nem áll készen egy szakértői gárda, egyébként egy kiváló lehetőség ahhoz, hogy még több pénzt gomboljanak le az ügyfélről.

Pont a WebDeb vezető fejlesztőjével leveleztünk arról, hogy az elkészült áruház kódja lehetőleg legyen “önjáró”, vagyis álljon meg önállóan a lábán, és ne kelljen állandóan frissítgetni, foltozgatni azt az átadás után, hacsak nem külön igényt nyújtunk be új funkciókra. Márpedig, ha mi nem kérünk új funkciókat, és egyébként elégedettek vagyunk a szoftver működésével, akkor kérés nélkül ne nyúljanak bele a forráskódba. Az esetleges hibák javításával úgyis külön szakasz foglalkozik majd a szerződésben.

Visszatérve a levélre, amikor a kedvencek “modulra” vonatkozó válaszukat olvastam, teljesen elbizonytalanodtam afelől, hogy odafigyelnek-e egyáltalán arra, amit írok:

S. G.: “Kedvenc termékek: nem olyan egyszerű a modul, hogy ennél olcsóbban odaadjam. Az iWiW, weboldalon például csak bejelölök valakit ismerősnek egy kattintással és a háttérben lefut 10 jól megtervezett metódus. A kedvenc termékek modul körülbelül ilyen bonyolultságú …”

A kedvencek modul ára 20 000 Ft, ami alapvetően nem tűnik soknak, de én csupán annyit kértem, hogy az egyes termékeket egy kattintással hozzá lehessen adni a böngészők könyvjelzőjéhez, ahogy azt a jFav plugin is teszi. Márpedig ehhez biztosan nem kell tíz jól megtervezett metódus, amit a cikk végén be is fogok bizonyítani. Látni fogjátok, hogy ez egy fél perces site builder-i munka, azt pedig külön költségtényezőként egyszer már megemlítette a cég az árajánlatban.

Az már csak hab a tortán, amikor leírtam, hogy nem szeretnénk semmilyen extra grafikai megjelenést, hanem egy egyszerű, letisztult, kizárólag CSS-ből építkező külalakot, amire a következő válasz érkezett:

S. G.: “A webdesign tervezés a projekt lelke, rengeteg gagyi, ötlettelen weboldal található a weben. Mi ezek számát nem szeretnénk gyarapítani.”

Ezek szerint a CSS Zen Garden oldalán található megjelenések is “gagyik” … igen, bizonyos szinten ez egy szubjektív szempont, és talán a vállalat krédója meghatározza, hogy mi az és mi nem az, én szerintem a “csak CSS” nem a “gagyi” megfelelője. Na, de ennyit erről, most lássuk a jFav implementálást négy lépésben. 8)

jFav

  1. Töltsd le a jFav jQuery plugint!
  2. Csomagold ki a letöltött állományból a jFav_v1.0.js fájlt!
  3. A HTML kódban a jQuery melett a kicsomagolt jFav_v1.0.js-t is hivatkozd le!
  4. A $(this).jFav(); függvénnyel varázsolhatod a megfelelő hivatkozásokat könyvjelzővé.
Példa:
<script src="http://code.jquery.com/jquery-latest.js"></script>
<script src="./jFav_v1.0.js"></script>
<script>
$(document).ready    (function    () {
    $('.Kedvencek').jFav    ();
});
</script>
<ul>
    <li><a href="http://susnya.hu/" title="Susnya Blog">Susnya Blog</a></li>
    <li><a href="http://google.com/" title="Google Kereső">Google Kereső</a></li>
</ul>

Aki úgy érzi, hogy ez megér neki 20 000 Ft-ot, attól kérném, hogy ezt az összeget utalja át! :lol:

Hozzászólás: » 4 « • Írta: Péter (2010/09/22 17:20)

Ezt nem tudja a Google Docs …

Google Documents: IconÁltalában dicsérni szoktam a Google termékeit és szolgáltatásait, most viszont néhány hiányosságra térek ki, amiket jó lenne, ha tudna a Google Documents.

Az első, ami számomra most a legfontosabb lenne, hogy egy Spreadsheeten belül a különböző munkalapokhoz különböző jogosultságokat rendelhessek. Igen, tudom, hogy létezik a Protect sheet… funkció, de ezzel már csak azt állíthatom be, hogy kik szerkeszthetik az egyes munkalapokat azok közül, akiknek már engedélyeztem a teljes dokumentumhoz való hozzáférést. Utánanéztem, és olyat sajnos nem tud, hogy csak megtekintésre a különböző munkalapokhoz különböző felhasználók férjenek hozzá.

A második, hogy egy adott munkalapon belül elkészített rajz (Drawing) nem hordozható. Ha ugyanazt az ábrát el szeretném helyezni minden egyes munkalapon, akkor az azzal jár, hogy annyiszor kell újra és újra lerajzolnom, ahány munkalapon meg szeretném jeleníteni. Bár én csak egy egyszerű jelmagyarázatot tartalmazó ábrát készítettem, biztosan nem fogok nekiállni ötször ugyanazt legyártani … Pedig ott a lehetőség, hogy letöltsem SVG-be, csak éppen az importálás funkció hiányzik, és a képek beillesztésénél sincs lehetőség arra, hogy a saját számítógépemről töltsek fel képeket közvetlenül az adott Spreadsheetbe. :(

Természetesen rengeteg funkciót fel lehetne sorolni, ami hiányzik a Google Docs-ból, de nekem most elsősorban ezekre lenne égető szükségem. :) Illetve, még arra, hogy a Spreadheetben már létező Compact controls nézetet elérhetővé tegyék a szöveges dokumentumokban is. :P

Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/09/08 09:41)

Hogyan keressünk ikonokat?

Kategóriák: Gondolatok, Tippek
Címkék: ,

Pont a napokban fogalmazódott meg bennem a gondolat, amit a Trendlabor is megírt mai bejegyzésében, hogy az alapvető készségnek hitt keresés korántsem evidens mindenkinek. Aki nem használja nap, mint nap a keresőket, annak elég komoly agymunkát jelent a megfelelő keresőszavak meghatározása, a speciális keresésről nem is beszélve. Ennek fényében írom a mai cikkemet, és mutatok néhány tippet arra, hogyan és hol érdemes ikonokat keresgélni az interneten.

A példáimban a méltán népszerű Facebook ikonjaira keresek rá, hogy biztosan kapjak mindenhol találatot. A Google és a Bing keresők nagyon hasonlóan működnek, ezért a tippek majdnem mindkettőben ugyanúgy alkalmazhatóak. Aztán persze mégsem, mert Murphy tesz róla. :D

Ha egy ikont keresünk, akkor az első és legegyszerűbb lépés, hogy beírjuk a keresett ikon nevét (jelen esetben ez a Facebook), majd hozzáfűzzük egy szóközzel az “Icon” szócskát. (A kis- és nagybetűk között egyébként nem tesznek különbséget a keresők.)

Google: Search Facebook Icon 1.

Bing: Search Facebook Icon 1.

Ezen találatok között többféle képformátum (GIF, JPG, PNG, stb.) is szerepel, melyekről annyit érdemes csak tudni, hogy a GIF és a PNG kezeli az “átlátszó színt”, míg a JPG nem, illetve a GIF összesen csak 256 színt ismer. Tehát a legtöbb esetben érdemes PNG típusú ikonokat keresni, mert a színek száma “korlátlan”. Ehhez nincs más dolgunk, mint a keresőszavaink végéhez egy szóközzel hozzáfűzni a “filetype:png” paramétert.

Google: Search Facebook Icon 2.

Bing: Search Facebook Icon 2.

Úgy látszik a Bing keresője ma sztrájkol nálam, mert nem hajlandó találatot adni erre a kifejezésre, még azok ellenére sem, hogy a dokumentációjában hivatalosan is szerepel ez a paraméter. Viszont az már biztos, hogy a size: paramétert nem támogatja, mert nem találtam a dokumentációban. Ez a paraméter két számot vár, ami a kép szélességét és magasságát jelenti egy x betűvel elválasztva. Ikonok esetében a 16×16 pixeltől egészen akár az 1 024×1 024 pixelig érdemes próbálkozni, de én most csak szúrópróbaszerűen az 512×512-es méretet adom meg a baloldali oszlopban, ahol a találatok méret szerinti szűkítésére szolgáló opciók helyezkednek el.

Google: Search Facebook Icon 3.

Előfordulhat, hogy sok irreleváns kép bukkan fel, de teljesen normális, ha kevesebb találatot kapunk. Mégis érdemes a mérettel játszani, mert felszínre kerülhetnek ritkán használatos, de annál tetszetősebb példányok is.

Természetesen próbálkozhatunk ikongyűjtő oldalak keresésével, de ezeket óvatosan böngésszük, mert akad közöttük olyan, amely kártékony kódokat futtat. Két megbízható portált mégis tudok ajánlani, amely ingyenesen kínál különböző méretű és témájú ikonokat. Az egyik az Icon Archive, a másik pedig az Iconfinder, ami kifejezetten egy ikonkereső oldal. Ez utóbbiban elég csak beírni 1-2 kulcsszót, és kapcsolgatni az opciókat attól függően, hogy milyen méretű és típusú ikont keresünk.

Iconfinder: Search Facebook Icon

Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/30 20:00)

Mekkora felbontásra optimalizáljunk egy webes portált?

Kategóriák: Fejlesztések, Gondolatok

A Blu-Ray hivatalos oldalának külseje nem olyan régen esett át egy felújításon, aminek az egyik legszembetűnőbb újdonsága, hogy nem 1 024 pixel szélességű kijelzőkre optimalizálták, hanem már az 1 280-as felbontásúakra. Jó pár éve már annak, hogy 800×600-as felbontásra kellett optimalizálni az oldalakat, ami szerintem viszonylag hamar kikopott az internetről, köszönhetően a 17″-es CRT monitorok gyors árzuhanásának és az 1 280×1 024-es felbontású LCD kijelzők megjelenésének.

Szerintem a váltás most érezhetően lassabban zajlik, ugyanis nincs a kijelzők piacán technológiai váltás, továbbá az internet és a számítástechnika akkor kezdett rohamosan népszerűsödni, amikor még az 1 024×768-as felbontású monitorokkal voltak tele a boltok. Tehát meg kell várni, amíg ezek kikopnak a használatból, ami talán már nincs is olyan messze, ha ránézünk a W3Counter globális statisztikáira.

W3Counter: Global Stats 2010 July

Ha végzünk pár összeadást a táblázatban szereplő értékekkel, akkor hamar láthatóvá válik, hogy az internetezőknek körülbelül 53.30%-a szélesebb kijelzővel rendelkezik, mint 1 024 pixel, és durván 28.34%-a rendelkezik 1 024 pixel vagy annál kisebb szélességű kijelzővel. Két évvel ezelőtt még szinte pont fordított volt a helyzet.

Visszatérve a Blu-Ray oldalához, feltételezem, hogy a portál üzemeltetői annak  sajátos célközönsége miatt merte bevállalni ezt az újítást, hiszen akik nagyfelbontású tartalmakat keresnek, azok jelentős többsége (köztük én is) valószínűleg nagyfelbontású megjelenítőkkel böngészi a blu-ray.com oldalait.

Természetesen egy közönséges hírportálnak biztosan nem javasolnám ezt, de már eljött az idő, amikor érdemes jobban szemügyre venni saját portálunk statisztikáit, és adott esetben nyitni a nagyobb felbontás felé. Azonban fontosnak tartom, hogy ne azt figyeljük, hogy mekkora felbontású megjelenítővel rendelkeznek látogatóink, hanem inkább azt, hogy a böngészőjüket mekkora felbontásban futtatják. Én ugyanis hiába rendelkezek FullHD felbontású kijelzővel, a böngészőmet szigorúan 1 024×768-as méretben használom. Egyrészt azért, mert a legtöbb oldal ekkora felbontásra lett optimalizálva, másrészt pedig azért, mert így mellette több másik alkalmazásnak is jut hely, melyekben a folyamatokat anélkül tudom követni, hogy váltogatnék az ablakok között. Sorolhatnám még az előnyöket, de szerintem Ti is nagyon jól tudjátok, hogy mik lehetnek azok.

Hozzászólás: » 2 « • Írta: Péter (2010/08/30 08:00)

Mit tett a Google ezen a héten?

Kategóriák: Gondolatok, Hírek

Ez a hét a “usability” jegyében telt a Google-nél, aminek következtében sikerült néhány nem mindennapi újdonsággal meglepniük a fejlesztőknek. Most ezeket szeretném röviden, tömören bemutatni, valamint leírni róluk a véleményemet.

Google Mail

Ami a legjobban meglepett, az az e-mail fiókom új köntöse volt. Szerintem az összes módosítás nagyon jól sikerült. Az új kialakításnak köszönhetően sokkal egyértelműbb lett a felület. A Google Labs-ből származó alkalmazásaim csak pár pixellel kaptak több területet, mégis sokkal átláthatóbb és letisztultabb lett a megjelenésük. Ha jól emlékszem az alkalmazások jobb felső sarkában található plusz-mínusz gombok már eddig is ott voltak, de valahogy mégsem kiáltoztak ennyire, hogy őket is észrevegyem. Továbbá gomb formát öltött a levélírás funkció, így lényegesen kitűnik az eltérő tematikájú/célú elemek (mappák és címkék) közül.

Google Mail: New Theme

A baloldali oszlop tetején található új  menüsor szintén egy reményteli irányt mutat, viszont véleményem szerint itt kellene elhelyezni a Buzz (Zümm) menüpontot,  és a jövőben ide kellene integrálni a Google Reader-t is, hasonlóan, mint ahogy azt a kapcsolatok esetében tették a fejlesztők. Igen, mert a kapcsolatok kezelésének e-mail szerű koncepcióját sikeresnek tartom, ugyanis eddig egyáltalán nem használtam ezt a funkciót, viszont így, hogy már csak egyetlen kattintással elérhető, kedvet kaptam hozzá. :)

Google Contacts: New Theme

YouTube

A YouTube újfajta lejátszójában a filmek végén az ajánlók mellett megjelent három új gomb, melyek feltételezéseim szerint az érintett funkciók könnyebb elérhetőségét és népszerűsítését szolgálják. Ilyen az újrajátszás (Replay), a “lájkolás” (Like) és a közösségi megosztás (Share) gomb.

YouTube: New Buttons

Google Chrome

Frissült a böngészőm is, egész pontosan a 6.0.472.22 beta verzióra, melyben az egyik legfontosabb újítás az “AutoFill” (más néven “auto complete”) funkció, ami az egyes űrlapelemek értékeinek tárolását és automatikus kitöltését hivatott szolgálni. Ennél azonban jóval szembetűnőbb, hogy a böngésző alapértelmezett témája sötétebb és szürkébb árnyalatokban pompázik az előző verziókhoz képest, de látványos újdonság még a böngésző menüpontjainak újraszervezése és összevonása is.

Google Chrome: 6.0.472.22 Beta

Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/15 15:04)

Egy darabig nem lesz sokkal olcsóbb az e-könyv a nyomtatottnál

Kategóriák: Gondolatok, Hírek
Címkék: , ,

TXTR ReaderA Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) még júniusban fordult levélben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úrhoz, melyben arra kérte, hogy a nyomtatott könyvekhez hasonlóan sorolják a digitális könyveket is a kedvezményes adósávba. A megkeresésre Balog Ádám helyettes államtitkár válaszolt, melyben téves szakmai indoklásra hivatkozva elutasította a javaslatot. (Forrás: http://www.mkke.hu/news.php?cmd=showNews&id=121)

Abban semmiképpen sem szeretnék állást foglalni, hogy az MKKE indoklása szakmailag helyes volt-e vagy sem, viszont úgy gondolom, hogy az e-könyvek felfutását mindenképpen serkentette volna az átsorolás. Az első pár évben pedig nem hiszem, hogy akkora bevételektől esett volna el az állam az e-könyvek átsorolása miatt. A felfutással párhuzamosan akár még az adót is fokozatosan visszaállíthatták volna.

Egyébként már szinte egyetlen nap sem telik el úgy, hogy ne szólnának a hírek világszerte az e-könyvekről, ezért úgy döntöttem, hogy hamarosan bemutatok néhány nem papíralapú könyveket árusító áruházat, illetve egy “asztali” e-könyv olvasót és benne egy e-könyvet.

Frissítés! A témával kapcsolatban kikértem Kis Gergely véleményét, akinek sikerült meggyőznie arról, hogy Balog Ádám jól döntött, amikor elutasította a javaslatot. Tudniillik az átsorolással csak újabb kiskapukat nyitna az állam, és valószínűleg sok olyan terméket is digitális könyvként árulnának, melyek valójában nem is azok. Arról pedig már nem beszélve, hogy az egyébként sem egyszerű adórendszerünket tovább bonyolítaná, és még költségesebbé tenné az állami adminisztrációt. Továbbá feltehetően a kialkudott adókedvezmény után a kereskedők igyekeznének lefölözni a plusz nyereséget, mint annak idején a 20%-os ÁFA bevezetésekor, és nem sürgetnék annyira az árleszállításokat. (2010. augusztus 7.)

Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/08/06 15:28)

Miért nem rúgott a Magyar Televízió labdába a világbajnokságon?

Kategóriák: Gondolatok, Kritikák

Magyar Televízio: LogoMa jött elő belőlem újra a kérdés, ami a labdarúgó világbajnokság közvetítése alatt többször is felmerült bennem: “Miért nem pozícionálja magát újra a Magyar Televízió (MTV) a nagyközönség előtt, ha egyszer adott a lehetőség?”. Szerintem senki sem lepődik meg az alábbi adatokon, amiket a Kreatív Online is közölt:

[..] a hozzávetőleg egyhónapos időszak leglátványosabban talán a Magyar Televízió (MTV) nézettségét növelte meg, mely ezzel gyakorlatilag egy hónapon keresztül uralta a tévés nézettségi versenyt. A döntő estéjén – július 11-én vasárnap – a televíziót nézők 51,3 százaléka, több mint 2,2 millió fő követte végig figyelemmel a világbajnokság utolsó mérkőzését [..]

(Forrás: http://kreativ.hu/cikk.php?id=27241)

Az AGB Nielsen felmérései szerint a nézők durván ~15-20%-án osztozik a négy közszolgálati csatorna, köztük az MTV két csatornája (M1, M2). Ez a közönségarány végre túlszárnyalta a két legfőbb kereskedelmi csatorna nézettségét a labdarúgó világbajnokság alatt, azonban egy pillanatig sem éreztem azt, hogy az MTV vezetőségének eszébe jutott volna visszahodítani a nézőket a kereskedelmi csatornáktól. Ahelyett, hogy köztes időkben film- és egyéb műsorajánlókkal próbálták volna meggyőzni a nézőket arról, hogy mégiscsak az MTV az igazi “moziverzum”, de csak az unalmas ~15 perces stúdióbeszélgetéssekkel lettünk gazdagabbak/szegényebbek.

FIFA World Cup - South Africa 2010: LogoAzt gondolom, hogy a meccs szüneteiben a nézők többsége inkább felkészül a folytatásra, illetve a folyóügyeiről és az étel-ital utánpótlásról gondoskodik, avagy a kanapén ülve megtárgyalja barátaival/családjával az előző félidő eseményeit. (Sajnos erről nem találtam friss statisztikákat.) Miért ne csonkíthatta volna meg a stúdióbeszélgetést néhány ajánlóval? Miért nem hangsúlyozta ki, hogy az MTV-n (és az összes közszolgálati csatornán) megszakítások nélkül lehet végignézni a filmeket? Miért nem készült például egy internetes oldallal, ahol a nézők megszavazhatták volna a világbajnokság alatt, hogy milyen filmet szeretnének látni azokon az estéken, amikor szünetet tart a labdarúgás?

Valószínűleg sokan fel tudnának sorolni néhány hasonló, de nem túl költséges ötletet, ami hatékony eszköz lehetett volna a nézettségi arányok kiegyenlítésére, de sajnos valamiért az MTV-nél ehhez senkinek sem volt kapacitása/lehetősége/kedve. Szomorú, mert szerintem a társadalomnak is nagyon jót tenne, ha nem a kereskedelmi csatornákon szocializálódna. :(

AGB Nielsen: Napi átlagos Közönségarány (SHR%) alakulása 1996-2010 negyedéves átlag (4+ , csak földi vétel, kábeles)

(Forrás: http://cs.agbnmr.com/Uploads/Hungary/stat_shr_negyedeves_2010.pdf)

Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/07/29 13:34)

Megérkeztek YouTube-ra is a hirdetések!

Kategóriák: Gondolatok, Hírek
Címkék: ,

Ma este egy nagyon érdekes látvány fogadott, ami nem volt más, mint egy klipbe ágyazott Google hirdetés a YouTube-on. Egyes kiadók (például az Armada Music vagy a Kontor) csatornáinál már megszoktam, hogy a felvételek előtt leadnak egy saját rövid reklámfilmet, de ez a mostani egy egészen új jelenség számomra.

YouTube: Google Ads 1.

Jól látható, hogy a hirdetések a Google-től megszokott módon lokalizáltan jelennek meg, ami azért fontos momentum, mert közismert, hogy a YouTube az egyik leglátogatottabb portál Magyarországon. Véleményem szerint ennek köszönhetően a Google AdWords kampányok hatékonysága és eredményessége javulni fog a jövőben, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még több pénzt költenek majd el a hazai cégek a Google-nél, mint más konkurens ügynökségeknél (például ETARGET-nél). Tehát várható, hogy az online hirdetési piac koncentrációja jelentősen átrendeződök a közeljövőben. Persze várható, hogy a konkurensek nem hagyják ezt szó nélkül, és esetleg leszerződnek egy-egy független videomegosztó portállal.

YouTube: Google Ads 2.

Talán így már veszteséges sem lesz 2010-ben a YouTube üzemeltetése, de kíváncsian várom majd a vállalati jelentéseket. 8)

Hozzászólás: » 3 « • Írta: Péter (2010/06/14 23:12)

Tényleg csak ennyit bír az Index?

Kategóriák: Gondolatok, Kritikák

A labdarúgást egyáltalán nem szoktam követni, de a világbajnokság döntő mérkőzéseire általában szakítok időt. Izgatottan vártam az első mecsset a Sport Géza kezdőlapján (Szerintetek is gagyi ez a brand, vagy csak én érzem így?), ami az Index online sport “magazinja”. Őszintén reméltem, hogy HD felbontásban kapjuk majd a streamet, de tévedtem. :(

Sport Géza: World Cup 2010 GER-AUS 1.

Véleményem szerint annyira ocsmány a minőség, hogy ezért kár volt az Indexnek belekezdenie ebbe az egészbe. Nem tudok napirendre térni a szolgáltatott minőség felett, mert egyszerűen katasztrófális. Azt pedig végképp nem értem, hogy miért nincs teljes képernyős nézet!? Talán félnek, hogy a laikusoknak is feltűnik az alacsony felbontás?

Természetesen nem vártam/várom el, hogy FullHD felbontásban közvetítsenek, de talán egy szimpla HD (avagy 720 progresszív sor) kifért volna a csövön. Ennek ellenére még az SD-t (normál felbontást) sem éri el a stream minősége. Az alacsony felbontáson kívül valószínűleg még a képet is tömörítik, mert elég homályos …

Sport Géza: World Cup 2010 GER-AUS 2.

Persze mindezektől függetlenül üzletileg lehet megtérülő a befektetés, de minőségből nálam elégtelen. Amit pedig a legjobban sajnálok, hogy itt lett volna a lehetőség, hogy a lakosságnak megmutassuk mire képes az internet (avagy az Index), de nem sikerült. :(

Hozzászólás: » 0 « • Írta: Péter (2010/06/14 17:50)